2013. december 6., péntek

2.rész:Elvesztettem és soha nem látom viszont

Sziasztok.Mivel MIKULÁS van úgy gondoltam,hogy örűlnétek egy új résznek ezért elkezdtem írni és ez lett belőle.Nem nagyon tudom,hogy milyen lett,mert a saját munkámat 
nem nagyon szoktam értékelni,de remélem,hogy ti megteszitek helyettem.
Úgyhogy kérlek titeket komizatok légyszííííí.Nagy szükségem lenne arra,hogy tudjam mit gondoltok a blogrol,a tőrténetről,mert ha senki sem ír semmit akkor tuti a legrosszabb fog az eszembe jutni.....onann tudom,mert ez mindig így van velem.Szóval kérlek titeket írjatok pár kommit.Ez most így sikerűlt jó olvasást.
Sziasztok.



                             "Amikor megkapsz mindent  még nemtudod,
                                   hogy milyen érzés az elvesztése" 





"A szívem hevesebben kezdett el verni amikor meghallottam a beszélgetésük lényegét.........én???"



Mit akarnak tőlem?????Egyre kíváncsibb lettem,hogy mit beszélnek ezért egyre jobban az ajtóhoz tapadtam,de akkor........meghallotam egy mondatot ami könyeket csalt a szemembe.
Fájt,úgy éreztem kést döftek a szívembe,hogy belülről szétmarcangol ez az érzés.
Nem akartam elhinni a hallotakat.
Nem akartam,hogy észrevegyenek,hogy megtudják azért sírok mert hallottam mindazt amit a konyhában beszéltek.
A könyek kezdték elhomályosítani a szememet és elkezdtem rohanni az emelet felé.
De akkor már késő volt.
A konyha ajtaja kinyitódott és elrablóim léptek ki rajta.Amint észrevették,hogy én is ott vagyok megindúltak felém és kék szemű elrablóm vissza vezetett a kanapéhoz.
Láttam az arcán a szomorúságot a csalódottságot.
Csendben álltunk egymás előtt egészen addig amíg megnem tőrtem a csendett.
-Hallottam-sutogtam halkan könyeimmel küszködve
-Tesék?-kérdezett vissza.Valószínűleg az előbb olyan halk voltam,hogy nem hallotta rendesen,ezért megismételtem
-Hallottam az előbbitt.
-Mégis mit??-értetlenkedett.Tettette,hogy nem tud róla semmit,de én tudtam,hogy tudja miről beszélek.
-Miért?..........Miért nem mondtad el?Miért úgy kellett megtudnom,hogy hallgatózok?Mit akartál elérni azzal,hogy nem mondod el?Miért csinálod ezt velem?-kérdeztem mostmár zokogva.Elrablóm megfagyva állt előtem lesütött pillákal.Nem tudta,hogy-hogy mondja el amit már tudok.Az eddig hallott dolgok is eléggé felzaklattak,de megkell tudnom,hogy igazat mondott-e az előbb.Muszály úgy hallanom,hogy látom az arcát.
-É...én-kezdett el dadogni bizonytalanúl,majd egy nagylevegőt vett és elkezdett beszélni,mostmár érthetően.
-Maggie az apád.......nah jó.Az apád majdnem egy héttel ezelőt elindúlt otthonról valahova.
Mindez három nappal ezelőt derűlt ki.Azért nem mondtam el,mert így is elég bajod van velem,velünk-mutatott barátja felé-és minden mással.Nem tudtam,hogy-hogy mondjam el és,hogy m....-folytatta volna,de félbeszakítottam.
-Nem érdekel a kertelés....csak mond el az idazat,a lényeget-csuklott el a hangom,de mégis megértette és folytatta.
-Maggie én sajnálom,de az apádnak..... majdnem egy héttel ezelőtt felrobbantották az autóját.És ő is benne űlt.Amikor a mentősök odaértek már nem tudtak rajta segíteni a helyszinen meghalt.
Maggie esküszöm én is csak pár nappal ezelőtt tudtam meg.Én elmondtam volna,......de nemtudtam,hogy hogyan.-fejezte be,de az utolsó pár mondatát már nem hallottam tisztán.
A könyektől már szinte nem is láttam semmit,teljesen elgyengűltem.A lábaim összecsuklottak alattam és a földön kötöttem ki zokogva.A térdem felhúztam a melkasomhoz és átkarolva a kezeimmel ráhajtottam a fejem és úgy zokogtam tovább.
Gondolataimba merűlve ültem ott egyhelyben és csak úgy záporoztak a könyeim,majd hallottam,hogy valaki mellémlép és a következő pillanatban egy kar ölelte át a válamat.
Nem tudtam,hogy ki az,de ebben a pillanatban nemis nagyon érdekelt.Csak az apámra tudtam gondolni,hogy veszekedtünk mielőtt megszöktem volna és,hogy meghalt.......így már nem tudom neki elmondani,hogy mennyire sajnálom ezt az egészet és hogy nagyon szeretem.
Elvesztettem az egyik személyt aki fontos volt számomra és ez fájt.
A sok sírástól elfáradtam és egy pillanatra lehunytam a szememet,de tényleg csak egy pillanatra........vagyis csak szerintem mert a szemeim egyre nehezebbek lettek és két pislogás után már anyira elnehezedtek pilláim hogy nemis nyitottam ki többet a szemem mert elaludtam.






4 megjegyzés: