"-Most hová megyünk?-kérdeztem a mellettem sétáló Louistól,aki egy enyhe mosolyt villantva rám,válaszólt.
-Vissza Doncasterbe-válaszólt és már úton is voltunk."
Hamar megérkeztünk a Tomlinson házhoz és amint beléptünk az ajtón Johanna mosolyogva megkérdezte.
-Na,hogy éreztétek magatokat?-kérdezte és amikor Louisra majd rám pillantott feszülten megkérdezte.
-Mi a baj?-valahogy ráérzett vagy nem is tudom mint valami jós úgy kitalálta,hogy tőrtént valami.
-Maggie leeset a lóról és kificamodott a karja-válaszólt helyettem kedvesen Nini.Bár lehet nem kellet volna.Johanna szeme kitágult és se szó se beszéd átkarolt és bevezetett a fűrdőszobába.
Kivett egy kis törölközőt a szekrényből és vizes borogatást készítette nekem.
-Ezt szorítsd rá a karodra,remélhetőleg lejeb megy a duzzanat.-mondta kedvesen és követtem vissza a többiekhez.
-Rendben vagy Maggie?Most hallottam,hogy mi tőrtént.-kérdi Mark aggódó tekintettel.
-Igen,már nem is fáj annyira.-mondom,bár nem volt teljesen igaz.A karom sajgott,mintha kalapáccsal ütötték volna,csak azért füllentettem,mert nem akartam,hogy aggódjanak miattam.Ebben a pillanatban megszólalt a zsebemben a mobilom.Kivettem a zsebemből a készüléket és megnéztem a kijelzőt.
-Elnézést,de anyukám keres fel kell vennem.-mondom és kimegyek a konyhába ahól nincs senki.
-Halló?-szólok bele várva,hogy mit akarhat
-Maggie kicsim te vagy az?Olyan rég hallottam már a hangodat.-mondja.Igen,rég hallottad,mert minden idődet az új férjeddel töltöd-gondoltam magamban amit mondanom kellene,de nem tettem.
-Anya,mi a baj?Miért hívtál?
-Csak hiányzol kicsim ez minden.-mondja,de én tudom,hogy ilyen kis dologért nem hívna,ha hiányoznék neki akkor velem töltötte volna az ünnepeket és nem azzal a ficsúrral.
-Anya,tudom,hogy ez nem igaz.Ne húzd az időt mond el mit akarsz.-válaszolok dühösen.
-Ez nem telefon téma.-mondja lehangoltan.Valami baj van,sose szokta ezt csinálni,soha nem keres és nem szokott így beszélni.
Nem szolok bele a telefonba,percekig hosszú néma csen van köztünk,majd anya megszólal.
-Kicsim...haza tudnál jönni?-kérdezi zaklatottan.Lehet,hogy apa halála óta nem foglalkozik velem úgy ahogy eddig,de ő még is csak az anyám és akár mit is tett vagy sem akkor is az anyám marad és most szüksége van rám.Azzal,hogy erre kért feltámadt bennem a félelem,hogy most tényleg bajban van és én tőle több száz vagy ezer km-e vagyok tőle.
-Amint tudok indulok.-válaszolom és meg sem várva válaszát leteszem a telefont.Zaklatottan megyek vissza a többiekhez.
-Maggie mi a baj?-kérdi tőlem Lottie.Ő volt az első aki észre vette rajtam.
-Anyám azt akarja,hogy hazamenjek.-válaszolok és kezdtem beütni a reptér számát,hogy foglaljak magamnak jegyet a legközelebbi Párizsi gépre.
-Mi csak ugy felhív és közli veled,hogy azonnal menj haza?-kérdi Lottie felháborodottan-Eddig le se szart most meg hírtelen kellesz neki?
-Lottie ez most egészen más,valami baj van,de nem akarta telefonon elmondani.Muszáj mennem.-nézek sajnálkozva kőrbe.Lottie kicsit lenyugodott és felment az emeletre én pedig beütöttem az utolsó számot is a teloba.Kisvártatva egy női hang szólalt meg a vonal túlsó végén.
-Jó napot itt a Sheffield repülőtér.Miben segíthetek?-kérdezi kedvesen
-Jó napot.Egy jegyet szeretnék foglalni a legközelebbi Párizsi gépre.Az mikor indulna?-kérdem zaklatottan,várva válaszát.Most van 11:42
-Most ment el egy pár perce a legközelebbi 12:00-kor,14:50-kor 18:00-kor és 21:35-kor megy.Melyikre foglalja a jegyet?-ki van zárva,hogy a délit elérem szóval azt passzolom.
-A 14:50-re kérem a jegyet.-mondom és észreveszem,hogy már csak Louis van a szobában.
-Turista vagy első osztályra?-kérdezi én pedig kapásból rávágom,hogy az ...
-Első osztályra kérem,Maggie Withmore névre.-mondom.Hallom ahogy a vonal másik végén billentyüket nyomogatva beírja a gépbe az adatokat és kedvesen megkérdi
-Segíthetek még valamiben?-kérdi és bennem fellángol egy érzés,hogy "igen mond meg mit akar tőlem anyám",de mivel ez csak egy repülőtér válaszoltam
-Nem,köszönöm vízhall.-mondom és miután ő is elköszön leteszem a telefont.
-Ennyi?Tényleg elmész?-kérdezi Louis összeszűkült szemmel.Hirtelen nem tudtam megszólalni,valami visszatartotta a hangomat ezért csak lehajtott fejjel bólintottam.
-De ugye a szilveszter még áll?-kérdezi és elém lép
-I..igen,már megígértem,nem szegem meg a szavam.-mondom alíg hallhatóan,majd eláll előlem és a konyha felé veszi az irányt
-Rendben,akkor jó utat-és már el is tűnt a lengő ajtó mögött.Elindúltam az emeletre és Lottie szobájába érve elkezdtem pakolni a cuccaimat.Viszonylag hamar készen lettem,legalább is annyira,hogy legyen időm kiérni a reptérre.A bőröndjeimmel a kezemben lebaktatok és az előtérben megállva elkezdtem a csizmámat és a kabátomat felvenni.Amikor készen lettem elkezdtem búcsúzkodni mindenkitől.
-Hívj fel ha hazaértél-mondta Lottie és átengedett Johannának
-Azért jól érezted magad-kérdezi kedvesen
-Igen,köszönök szépen mindent,de tényleg.-mondom és átölelem őt,majd az ikreket és Fizzyt is.
-Vigyázz magadra kis csaj.-ölel át Zayn és én nevetve bólintok
-Rendben.
-Legközelebb is kajálhatnánk együtt.-mondja nevetve Niall és ad egy puszit az arcomra
-Igen,de akkor több süti kellesz.-mondom és már itt is van Harry
-Tudod Maggie ha nincs kivel aludnod nyugodtan felhívhatsz.Neked bármikor szakítok időt.-mondja vigyorogva és átnyújt egy névjegy kártyát.ÚRISTEN!!Ez nyilvánosan flőrtől velem.
-Oké.-süllyesztem a zsebembe a kártyát.
-Fáj még a karod?-kérdezi Li és add egy puszit a homlokomra
-Még egy kicsit,de túlélem-mosolygok rá és Lous-al találom szemben magam.
-Gyógyulj meg minél hamarabb,hogy szilveszterkor ki tudjalak készíteni.-súgja a fülembe a kétértelmű szavakat úgy,hogy csak én halljam és átölel.Úgy érzem,hogy az arcom bíbor színre váltott és a hasamban jól eső érzés fut végig.Mark felemeli a bőröndöket és kiviszi a kocsiba....ő visz ki a reptérre.
Vonakodva,de elengedem Louis-t ő pedig egy 200 wattos mosolyt villantva rám megpuszil.
-Jó utat Maggie.-ez volt az utolsó szó amit hallottam,zavarban vagyok minden megszünt körülöttem és csak Louis kétértelmű mondatára tudok gondolni "Gyógyulj meg minél hamarabb,hogy szílveszterkor ki tudjalak készíteni".Uram atyám ezt,hogy érthette?Beszálok a kocsiba Mark mellé és elindulunk a reptérre.
Az út csendben telt.Mark az utat figyelte én pedig annyira a gondolataimmal törődtem,hogy csak akkor vettem észre,hogy megérkeztünk amikor Mark szólt.
-Megjöttünk-mondja és kiszáll a kocsiból,bekísért a váróba és egészen addig velem volt amíg szóltak,hogy a gép(amivel megyek)pár perc múlva felszáll,kezdjék meg a beszállást.
-Jó utat Maggie-ölel át és bólintásom után elindúl a kijárat felé én pedig a recepciós pulthoz.
-Jó napot Maggie Withmore névre van egy foglalásom.-mondom és várom a jegyet.Amikor a nő mosolyogva átnyújtja elindulok a beszállást jelző fény felé.Felszállás után hamar elaludtam és már csak akkor ébredtem fel amikor már landoltunk.Hamar hazaértem és miután kiszedtem a csomagjaimat a taxiból siettem be a házba.
Anyát a nappaliban találtam éppen olvasott valamit és amikor meglátott boldogan a nyakamba ugrott.
-Anya mi a baj?Jól vagy?Mi tőrtént?-kérdeztem és levettem a kabátomat.Anya arcáról hirtelen lefagyott a mosoly és leüllt a kanapéra magával húzva engem.
-Maggie....én...én...ne...nem tudom,hogy,hogy mondjam.-hajtotta le a fejét,de még így is láttam zavarodottságát.
-Anya,ne csináld ezt.Ne kezd ezt megint mondmár mi a baj.-kérem idegesen és amikor felemeli a fejét meglátom a könnycseppeket a szemében.
-Anya mi a baj?-kérdezem alíg hallhatóan.Anya idegesen tördeli az ujjait,soha nem csinált még ilyet.Válaszára várok és egyre idegesebb leszek,úristen mond már!!-ordítom magamban és mintha hallotta volna kinyitotta a száját és csak ennyit mondott.
-Terhes vagyok.
Úúúúú... gyorsan kövit. *-* <3
VálaszTörlésoki :*
VálaszTörlés