Sajnálom drágáim,de megkell hogy álljak egy kicsit.
Tudom,hogy már nagyon vártátok a részt és azt is tudom,hogy sokat várattalak vele titeket,de még várni kell rá :(
Elkezdődött az iskola és nem csak nektek,de nekem is nehéz ezt végig csinálni(drámaian kifejezve önmagam).Megértem,hogy ezért most haragudni fogtok rám és tényleg nagyon sajnálom,de teljesen lefoglal a suli,olyan szinten,hogy Hétfőn,Kedden és Csütörtökön nulladikkal kezdek,ami az jelenti,hogy legkésőbb 7-re bent kell lennem és utána ezt követi még minimum 8 óra...teljesen kifáradtam.
Igyekszem rendbe tenni a dolgaimat az iskolával és a magán életemmel egybevéve,hogy minnél hamarabb jelentkezhessek nálatok még több érdek feszítő résszel.
Nyugodtan mondhattok rám sértő szavakat,mondatokat,de akkor ide írjátok a blogba,hogy tudjam is ne csak a "hátam mögött"hangozzanak el a bántó szavak,én nem fogok senkire sem panaszkodni,vagy haragudni miatta.
Köszönöm megértéseteket.Igyekszem minnél hamarabb elrendezni a dolgaimat......
Szeretlek titeket,addig is boldog napokat kívánok minden drága olvasómnak....Sziasztok.
***Timi***
2014. szeptember 29., hétfő
2014. szeptember 8., hétfő
29.rész: Tengerpart...
Sziasztok.Íme legujjabb részem.Remélem elnyeri tetszéseteket.Kérlek szavazzatok,pipáljatok,íratkozzatok fel,írjatok chat-be vagy akár a rész alá...hagyjatok magatok után nyomot..Jó olvasást,sziasztok
***Timi***
1 év és pár hónap elteltével.....
Mióta anyáékkal élek,minden megváltozott.
Megszületett a kis öcsém Alex,anya és Krisztán minden szabad pillanatukat velünk töltik,igen velem is,azt állítják,hogy nem akarják,hogy egyedül érezzem magam ezért köteleztek minden elfuserált családi program részvételére.Ne értsetek félre,igazából nincs vele semmi bajom,ha pár órát együtt kell lennem újdonsült családommal,de akkor annyit ők is meg tehetnének,hogy nem kezelnek gyerek ként.Már elmúltam 18 és az érettségit is letettem végül,mivel anyának nem tetszett,hogy a drága és egyetlen kislánya nem jár iskolába,ezért amint ezt megtudta beíratott egy eléggé drága helyre.Maga a suli tetszett,de akik oda járnak,jártak...na azoktól okádni tudnék.Oké,gazdag családból származnak meg minden,megértem hiszen az én családom sem nélkülöz,de azért esze nem mindnek van,voltak akik csak a pénzükkel próbáltak felvágni......de ez már a múlt,végre kiszabadultam a négy fal közül és most már élhetem életem minden egyes másodpercét,úgy hogy nem szólhat bele senki sem....bár az anyám ezt nem igazán veszi figyelembe,de ez megint más téma.Szóval,mint már oly sokszor,most is egy családi útra megyünk,mondjuk úgy,hogy "nyaralni".
Bár anyám meg Krisztán most is dolgozni fognak,majdnem minden percben,de nem foglalkozva ezzel magukkal rángatnak engem és az 1 éves kis öcsém Kaliforniába.
Na jó,azért nem olyan rossz,hogy akár mikor lemehetek a partra és a város is szép,de a törpe rám marad,szóval korlátozottak a tevékenységeim.
Állítólag anyám akart fel venni egy bébi csőszt Alex mellé,de én nem engedtem-mondván,hogy itt vagyok én,ne egy idegen markába sodorjuk szegény fiút,de azt nem gondoltam volna,hogy erő szeretettel ki is használja és tényleg rám hagyja valamikor a testvéremet.Nem igazán értek a babákhoz,de az öcsém eddig nem sírt nálam,az én ölemben mindig jól el van,nem is értjük,mert mindenki másnál már rögtön bömböl......az élet nagy rejtélye.Amúgy Krisztánról sok mindent megtudtam pl:azt,hogy nem csak ügyvéd,hanem még sok cége van,pl: van egy szálloda lánca,ami szerte a világon mindenhol megtalálható,építkezési ügyekben is be segít és azt a szállodát is ő tervezte,ahova nem sokára meg érkezünk.
A nem sokára az pont most jött el,mert meg állt a kocsi,ami a reptérről hozott minket és egy fiatal srác kinyitotta az oldalamnál lévő ajtót.
Egyen ruhában volt,ami tökéletesen passzolt mogyoró barna színű íriszeihez.Nem lehetett sokkal idősebb nálam és rögtön megtetszett aranyos még is férfias arcvonása..oké ez hülyeség,de szinte első látásra bele szerettem.
-Jó napot.Üdvözlöm önöket a Csillagfény Szállóban.-jött elénk egy magas,közép korú férfi.Rajta is volt egyen ruha,de teljesen más formában,nem az a vörös amit imént láttam azon a srácon,hanem egy elegáns öltöny,látszólag drága volt,a nyakkendővel és az egész "kollekcióval" együtt(nálam ez is egyen ruha).
Látszott rajta,hogy eléggé izgatott,de a mosolya őszintének tűnt.Oda ment főnökéhez(Krisztán),majd kéz rázással üdvözölte és váltottak pár szót egymás között,amit én természetesen nem vettem figyelembe.
Aztán mind ketten közelebb jöttek hozzánk és az eddig ismeretlen illető meghajolt(!) előttünk,majd kedvesen,s kifinomultan bemutatkozott.
-Andrew Johns vagyok örülök,hogy meg ismerhetem önöket..-emelte fel a fejét és rám mosolygott.
Kicsit elpirultam,mivel úgy éreztem csak engem néz,de próbáltam palástolni azzal,hogy elfordítottam fejemet.
Nem tudom,hogy komolyan csak engem bámult,vagy csak én képzeltem be magamnak,de miután vissza fordultam,már a "szüleimmel" beszélgetett.
Az öcsém anya ölében hallgatta az érdekes előadást,ami arról szólt,hogy mennyire sokan szálltak már meg itt,vagy hogy ki mit említett meg a vendég könyvben.Remélem,hogy nem fogok ennyire unatkozni,mint most,de az jobb lett volna,ha el sem jövök.Bár ez már teljesen mind egy,hiszen itt állok egy gyönyörűnek nevezhető szálló előtt,ami nem mellesleg közel helyezkedik el a tengerpart felé.........idő közben elindultunk a bejárat felé,mindenki előttem haladt és vidáman beszélgettek,míg én próbáltam minnél feltűnés mentesebb lenni,még csak az hiányzik,hogy engem is bele vonjanak az unalmas társalgásukba.....de igazából nem bántam,hogy én voltam leghátul,mivel mellettem a hordár srác tolta befelé bőröndjeinket.
Tényleg nagyon aranyos ebben a ruhában...de vajon milyen lehet ruha nélkül?Akkor biztosan aranyosabb,vagy ha......-folytattam volna képzelgésem,ha anyám "lágy" hangja nem szakított volna félbe.
-Maggie,kincsem gyere.-nézett hátra a válla felett.Úgy tűnik észre sem vettem,de eléggé lemaradtam,nesze nekem így jártam,máskor nem kéne ilyeneket képzelnem....vagyis nem ennyi ember előtt :D
-Megyek már.-varázsoltam képemre egy áll mosolyt,majd gyors léptekkel utol értem őket a liftnél.
Mind annyian beszálltunk,majd az igazgató megnyomta a leg felső emelet gombját,aha szóval ennek az egésznek a 25-ik emeletén leszünk.Bár ott látok még egy gombot a 26-odikat,de az pirosan világít szóval gondolom oda tilos a belépés.És ezt persze meg is említette nekünk Krisztán,állítólag azt direkt a "sztár" vendégek részére tartják fent,de nem is értem,hiszen övé ez a hely,akkor meg miért nem megy fel oda(?)mind egy.Hihetetlen mennyi apró gombocska elfér azon a "falon".
A liftben míg családom folytatta a beszélgetést én teljesen nyugodtan álltam egy helyben és hallgattam azt a csilingelő hangot,amit itt zenének becéznek,hát...oké,ők tudják.
Amúgy a lift is eléggé jól néz ki,mint minden liftnek ennek is négy "fala" van,de nem is ezen van a hangsúly,hanem azon,hogy amint belépsz rögtön veled szemben egy egész alakos tükröt látsz,apró neon fény világítja be az egészet,de csak annyira,hogy ne bántsa a szemet.Arany barna falai szinte passzolnak ahhoz a dalhoz amit adnak,már ha ezt így lehet mondani...úgy értem,hogy annyira megnyugtató ez az egész,hogy még véletlenül sem tudnék félni itt.A lift megállt a 25.en,majd ajtaja lassan kitárult előttünk.
Azt hittem,hogy ajtókat fogok látni mindenütt,de itt csak egyetlen egy ajtó volt,ami egy halba vezetett.......ááááááá szóval ez egy lakosztály.
Nagyon jól volt kialakítva a helyiség,egy nagy kanapé,mely bordó szint vett fel,előtte pedig egy üveg kávézó asztalka állt.A kanapéval szemben lévő falon egy hatalmas plazma tv volt felfüggesztve,két oldalán egy-egy kisebb méretű hang szóróval.A falak barack színben tündököltek,a plafonról egy gyönyörű szép csillár lógott le,melyen meg,meg csillant a be áramló nap sütés.A szőnyeg hasonlított a fal színére,de mégsem mondanám baracknak,vagy akár narancsnak...valahol a kettő között van.
A falon még sok kép van feltéve,s néhol apró virágok állnak egy egy sarokban.A halból rögtön át lehet jutni a konyhába,ami a legújabb háztartási eszközökkel van felszerelve.A gáz felett egy gőz elszívó van,a szekrények mahagóni barnára mázolva,egy bár pult van a konyha egyik sarkéba,és közel hozzá a hűtő.
Három ajtót fedeztem fel a halban,amik gondolom a szobák lehetnek,rögtön meg is céloztam azt,amelyik a leges leg távolabb esik az összestől,majd óvatosan benyitottam.
A falak bézs színűre vannak lefestve,a plafonról egy talán még az eddiginél is szebb csillár lóg le,míg a falakon található néhány kisebb lámpa is.Egy hatalmas francia ágy helyezkedik el a szoba ajtajával szemben lévő falnál,mellette jobb és bal oldalt egy aránt két kis szekrény,rajtuk vázában heverő rózsákkal(!),az ággyal szembeni falon egy hasonló tv-csüng,mint a halban,míg az ágyon szatén borítású ágynemű volt leterítve mely hasonlított a bordóra,esküszöm úgy érzem,mint ha tudták volna,hogy jövök,ez a szoba nekem lett kitalálva.
Nagy lendületet véve bele vetettem magam az óriási ágyamba,majd fogtam a tv kapcsolót és be kapcsoltam a tv-t.Ha nem tudom milyen showt adták le,és már azon voltam,hogy inkább ki megyek és későbbre fogom hagyni a punnyadést,mikor egy név felkeltette a figyelmemet.
*A Tv-ben(Show)*
A híres pop banda,mely az egész világot meghódította,tegnap fejezte be e hónapi turnéját.
A One Direction,mely lányok szívét hódította meg,mely az embereket boldoggá tette,több millió lány visítozva várta a koncertet,most hallgassunk meg pár résztvevőt.-mondta hamis mosollyal a műsor vezető és oda sétált egy csapat lányhoz.
-Sziasztok,mondjátok mi a véleményetek a One Direction tegnap esti koncertjéről?-emelte szájához a mikrofont.A lányok meg rögtön sikítozni kezdtek a banda hallatán és kórusban kezdték el fényezni azt az öt fiút,akik egykor még az életem részei voltak.Majd ez után újra a kamerába nézett és folytatta.
-Igen jól hallották a One Direction fantasztikus sikert ért el világ szerte,de mit gondolnak Harry Stayles ügyeiről?Vajon folytatni fogja a nők hajkurászását vagy mind örökké meg marad agglegénynek?A következő adásban kiderül.-fejezte be mű mosollyal és az adásnak vége szakadt.
Nagyon lemaradtam,mivel semmit sem tudok Harryről vagy akár melyikükről,főleg hogy rekord szinten csajozik(?)Elő kotortam táskámból a laptopomat,mivel végre fel érkezett a holmim is,majd bekapcsolva a gépet,rögtön pötyögni kezdtem információ után kutatva.Nagyon meglepődtem,amikor már legalább hat olyan oldalt találtam,ahol Harry-nek nem kis számú csaj istát állítottak és több helyen volt megerősítve,hogy a hír igaz.Ez nem semmi...soha nem gondoltam volna,hogy ilyen.Bár tudom,hogy már nagyon régen nem találkoztam velük,de úgy tűnik,hogy mind az öten sokat változztak.Harry eléggé sok csajjal volt együtt és állítólag a legtöbbel csak egy éjszakára,Zayn elkegyezte Perriet,Niall is járt valami Barbi-val,Liam szakított Daniellel(?),Louis...nos ő még mindig együtt van Eleanorral,akivel régen megcsalt,de már nem haragszok rá,mivel ennek köszönhetően ráköttem,hogy igazából nem voltam belé szerelmes,azt hiszem ezt mondják fellángolásnak,de már vége.
És minden rossz ellenére is,ami akkor történt,amikor velük éltem.....hiányoznak,de nagyon.
Amikor elköltöztem úgy tűnt szomorúak és Niall-el még tartottam is a kapcsolatot egy jó darabíg,de mivel anyám sulira kötelezett és nekik elkezdődött a túrné,ezért megszüntem létezni számukra.
Azóta megtanultam sok mindent,mint például azt is,hogy amikor egy ilyen helyen vagy rögtön csobbanj egyett a tengerben.És igen lehet,hogy gyorsan váltottam a fiúk gondolatáról a tengerre,de hiszen dög meleg van,ami Londonban nagyon ritka,szóval ha már itt vagyok legalább élvezzem is.
Kikotortam a bőröndömből a bikinimet,amin rózsaszín szivecskék virítanak és szintén rózsaszín az egész,majd berohantam a szobámhoz tartozó fürdőbe és gyorsan átöltöztem,persze vissza vettem rá a ruhékat.Kisiettem át a szobámon egészen a halis,ahol megtaláltam anyámat,ahogy gügyögve játszik Alex-el,ilyenkor olyan arik.Nem akartam őket meg zavarni,visszont itt maradni sem volt sok kedvem szóval kénytelen voltam megszólalni.
-Anya,lemegyek egy kicsit a partra.-mosolyogtam rá kedvesen.Hangom hallatán rögtön hátra kapta a fejét,majd mosolyogva megszólalt.
-Rendben,lehet hogy majd mi is le nézünk,de ha mégsem mennénk akkor vacsira legkésőbb érj vissza,mivel Krisztán el visz minket egy étterembe és azt szeretnénk ha te is velünk tartanál.-mondta komoly tekintettel.
Bólintottam,majd kicsivel vidámabban elindúltam a lifthez.Még most is furi itt állni a hatalmas tükör előtt,de visszonylag hamar le érek és már sietek is el a recepció mellett egyenesen ki a szállodából.Aha,ebben csak az a baj,hogy nem igazán tudom merre kéne indúlnom,mivel itt van sok minden csak pont a tengert nem látom.Kétségbe esésemben oda mentem a hordár fiúhoz és mosolyogva megveregettem a vállát,mire megfordúlt és vigyorogva megkérdezte.
-Miben segíthetek,egy ilyen elragadó hölgynek?-csókolta meg kézfejem,amitől rögtön lángba borúlt arcom,de azért válaszoltam
-Bocsi,én csak nem igazán tudom,hogy merre kéne el indúlnom a tengerpartra.-néztem rá szégyenlősen és szemeim megtaláltál gyönyörű barna íriszeit.
-Oh,hát akkor eezen tudunk segíteni.Mind össze annyi a dolgod,hogy vissza mész a szállodába és a másik kijáraton mész ki,az rögtön a partra vezet.-mosolygott rám aranyosan én meg kicsit el szégyeltem magam,hogy még ezt sem tudtam.
-Öhm...köszönöm szépen a segítséget,és még egyszer bocsi,hogy zavartalak.-sütöttem le szemeim,majd amikor úkra kezet csókolt magukkal ragadtak szavai.
-Nincs,mit meg köszönnie.hiszen nekem az a dolgom,hogy ilyen elragadó és gyönyörű hölgyeknek segítsek,mint maga.Remélem még látjuk egymást gyönyörűm.-vigyorgott rám,majd végig követtet tekintetével,míg be nem értem az ajtón.
Még soha nem beszéltek velem így,ilyen kedvesen,ilyen.......ahhhhh ez tök mesébe illő,de akkor is aranyos volt tőle.Vajon...minden lánynak ilyen szavakkal segít?Nagyon elvarázsolt engem ez a srác,és még csak a nevét sem tudom.Hjaj...nehéz az élet.Végre át értem a hátsó ajtóhoz,ami valóban a tengerre nyílt.
Nem kellett sokat gyalogolnom max 5-perc ha volt,míg leértem a partra,ott kerestem magmnak egy napozó égyat és levettem a ruhálat,melyek eltakarták bikinimet.Nem voltak millioan a parton,de azért jó páran hozzán hasonlóan ezt az időt választották a fürdőzésre.A törcsit leterítettem a napágyra,majd arra ráfeküdtem és behunyva szemeimet élveztem a tenger morajlásának hangját,s a nap erősen égető sugarait.
Szóval,amint rá jöttem,hogy ez így nem lesz valami jó,mert tuti leégek a napon,kikaptam kis táskámból a nap tejet ls elkezdtem bekenni vele testem minden szabad felületét,bár a hátamat nem igazán értem el,mivel nincsenek csápjaim szóval ezzel a résszel gondban voltam,egészen addig amig egy hang fel nem csendült a hátam mögül segítséget ajálva.
-Ne segítsek?-kérdezte egy ismerős hang.Ijedtemben kiesett a kezemből a flakon és fejemet rögtön hátra kaptam,majd amint fel ismertem a szőke fejet,mely az imánt ajánlotta fel segítségét,fel pattantam az napágyról és olyan gyorsan vetettem magam karjai közé,hogy nem csak őt,de még magamat is megleptem.
-Hé,ne mond már,hogy ennyire hiányoztam-nevetett fel.Még a nevetéséből is ki lehetett hallani azt az Ír akcentust,amit régen úgy szerettem benne.
-De igen-kezdtem el szipogni emelve ezzel a drámai hatást.Persze nem sírtam,de neki biztosan úgy tünhetett,mert felvidításomra azt mondta,hogy...
-Hé,nehogy sírj,inkább meghívlak egy gombóc fagyira.-simított végig hátamon én meg ki használva a vicces lehetőséget válaszoltam.
-Kettőre.
-Mi?-kérdezte értetlenkedve,mint aki el vesztette a fonalat.Magamban már nevettem,de azért folytattam.
-Két gombóc fagyira hívsz meg,ugye?-kérdeztem ártatlan hangon,de még mindig nem engedtem el.hogy azt higgye sírok.
-Oké,akkor kettőre.-bólintott rá,majd amint elengedtem ledöbbent.
-Te nem is sírtál?-nézett rám,úgy mint ha haragudna,de tudtam,hogy magában nevet,mivel látszottak szája sarkában a nevető ráncok.
-A-a,de most jössz két gombóc fagyival.-vigyorogtam rá,mire mind ketten hangosan elnevettük magunkat ls meg indúltunk a fagyis kocsihoz.Ő vett nekem egy hupikák törpikéset,meg egy amerikai csokisat,magának meg kivist,csokis,banánost,almást választott....szóval amig én két gombóccal szenvedtem ő könnyű szerrel elkezdte enni mind a 4 gombócot.Szerintem észre vette,hogy nagyon nézem a fagyiját,mivel rá kérdezett.
-Kérsz belőle?-mosolygott rám én meg ellen vetés nélkül rá bólintottam.Felém tartotta a tölcsérét,és mig én az övét kezdtem el kostólgatni,ő addig az enyémet mérte fel.Pont a negyedik ízt kezdtem volna megkostólni,ami a leg tetején volt,mire azt veszem észre,hogy vigyorog és a következő pillanatban már csupa fagyi az arcom.Hát ez nem okés!Fogtam az én fagyimat és a képébe nyomtam,mire ő is jobban elkente rajtam az övét.Ebből keletkezett egy kisebb fagyi csata,amit nagyon élveztem és úgy tűnt,hogy ő sem unatkozik.Nevetve mentünk be egy étterembe,hogy le moshassuk arcunkról az édes finomságot ls mivel Niallt rögtön fel ismertél,ezért be engedtek minket a mosdókba.Külön váltunk ő a fárfibe én pedig a női mosdóba léptem be,majd a csap elé álltam én leszedtem minden fagyi darabot arcomról és még a fülemről is(!),majd amint végeztem ki léptem a mosdóból és az ajtó mellett megvártam mig ő is ki ér.Aztán már csak sétálgattunk és beszélgettünk.Én vissza öltöztem,mivel már nem volt kedvem bikiniben flangálni,így a táskámat megfogva mentünk tovább.
Elmeséltem neki,hogy leéretségiztem,aminek talán ő jobban örült,mint én akkor,aztán hogy mien az élete mostanság.Azt mondja,hogy sokat veszekednek a fiúkkal,de nagyon hamar kibékülnek.
Elmondtam neki,hogy már egyikőjükre sem haragszok,ezen Harry-t és Lou-t értettem és,hogy mind annyian nagyon hiányoznak nekem.Meg beszéltük,hogy mivel az egész csapat itt nyaral,ezért valamelyik nap elmegyünk várost nézni,aminek kifejezetten örültem,mivel még nem nagyon láttam Kaliforniát.
Majd a nap lassacskán elkezdett lemenni és nekem sietnem kellet,mivel vacsorázni megyünk.Niall vissza kísért a szállodába és utána kámforrá vált,mint ha ott sem lett volna,én meg fel siettem a lakosztályunkba.
Mind annyian készülődtek már,így egy gyors köszönés után be siettem a szobámba és én is neki láttam átöltözni.
Nem vettem fel semmi fajta csicsás dolgot,a ruhám is teljesen egyszerű volt.Egy sima hófehér ruha csipke borítással rajta,a derekánál egy fekete masnival kidíszítve.Semmi ékszert nem tettem fel,úgy gondoltam nincs értelme egy családi vacsorára úgy kicsípni magamat,szóval még kivasaltam hajam,s tettem fel egy kis sminket,ami nállam egy kevés szem ceruzából és szempillaspirálból áll,felvettem a hozzá illő topánkámat és amint végeztem a készülődéssel ki mentem a többiekhez,akik csak rám vártak.
-Nagyon csinos vagy Maggie-dícsért meg Krisztán én pedig mosolyogva megköszöntem és elindúlhattunk az étterem felé.Kint a szálloda előtt egy fekete autó várt ránk.A hordár srác,most is kint volt és besegített a kocsiba,majd ahogy zárta be az ajtót a fülembe suttogta,hogy gyönyörű vagyok,amitől nekem muszáj volt megvillogtatnom 1000watt os mosolyomat.Amint mindenki elhelyeszkedett az autó elindúlt és nem sokkal később megálltunk a híres étterem előtt,amit már annyira vártak anyáék.Nem mondom,hogy nem volt szép,de azért ehez tulságosan is lelkesek voltak,kiszálltunk a járműből,és az rögtön elhajtott,mi pedig elindultunk a bejárat felé.Amint beértünk mosolyogva fogadtak minket,majd az egyik alkalmazott egy tíz személyes asztalhoz irányított minket.
-Többen leszünk?-néztem anyára kérdőn és helyet foglaltam egy szimpatikusnak tűnő széken.
-Igen kicsim,ez egy tárgyalás vacsora.-mondta anya mosolyogva,én bólintottam jelezve,hogy rendben van,majd rendeltünk italokat,mig az ügyfelek megérkeznek.Nem nagyon örülök neki,hogy egy megbeszélésen kell részt vennem,mivel én egészen eddig abban a tudatban voltam,hogy ez egy családi vacsora lesz,de per pillanat nem nagyon érdekell,mivel annyira éhes vagyok már,hogy az is csoda,hogy még nem faltam fel az asztal terítéket.
Az idő telt és mire az ötödik perc is letelt kezdtem úgy érezni,hogy sürgősen el kell jutnom a mosdóba.
Udvariasan elnézést kértem,majd fel álltam az asztaltól és a mosdó felé vettem az irányt,el intéztem a dolgomat,majd kezet mostam és mire ki jöttem hallottam,hogy az asztalunk környékéről nevetések törnek fel.Így hát vissza indultam helyemre,amikor hirtelen valaki megragadta a karomat és behúzott egy kicsivel rejtettebb helyre,ami valami féle mélyedés volt a falak között.
Ijedtségemben sikítani akartam,de az illető befogta a számat,majd szembe fordított magával.
Ijedtségem pillanatok alatt elszált és értetlen fejjel néztem az előttem álló illetőre,kezét le vette számról,s mosolyogva megkérdezte.
-Hiányoztam?-simította meg arcomat.Hirtelen azt sem tudtam mit mondhatnék neki,csak egyetlen egy dolog volt,amit nem értettem ezért megkérdeztem.
-M...mit keresel te itt?-néztem rá kíváncsian,de válaszul fejét nyakam hajlatába fúrta s nedves csókot hagyott bőrömön....
Sziasztok.Kommentelj,pipálj,írj chat-be,íratkozz fel,vagy szavazz....csak hagyj magad után nyomott :*
***Timi***
1 év és pár hónap elteltével.....
Mióta anyáékkal élek,minden megváltozott.
Megszületett a kis öcsém Alex,anya és Krisztán minden szabad pillanatukat velünk töltik,igen velem is,azt állítják,hogy nem akarják,hogy egyedül érezzem magam ezért köteleztek minden elfuserált családi program részvételére.Ne értsetek félre,igazából nincs vele semmi bajom,ha pár órát együtt kell lennem újdonsült családommal,de akkor annyit ők is meg tehetnének,hogy nem kezelnek gyerek ként.Már elmúltam 18 és az érettségit is letettem végül,mivel anyának nem tetszett,hogy a drága és egyetlen kislánya nem jár iskolába,ezért amint ezt megtudta beíratott egy eléggé drága helyre.Maga a suli tetszett,de akik oda járnak,jártak...na azoktól okádni tudnék.Oké,gazdag családból származnak meg minden,megértem hiszen az én családom sem nélkülöz,de azért esze nem mindnek van,voltak akik csak a pénzükkel próbáltak felvágni......de ez már a múlt,végre kiszabadultam a négy fal közül és most már élhetem életem minden egyes másodpercét,úgy hogy nem szólhat bele senki sem....bár az anyám ezt nem igazán veszi figyelembe,de ez megint más téma.Szóval,mint már oly sokszor,most is egy családi útra megyünk,mondjuk úgy,hogy "nyaralni".
Bár anyám meg Krisztán most is dolgozni fognak,majdnem minden percben,de nem foglalkozva ezzel magukkal rángatnak engem és az 1 éves kis öcsém Kaliforniába.
Na jó,azért nem olyan rossz,hogy akár mikor lemehetek a partra és a város is szép,de a törpe rám marad,szóval korlátozottak a tevékenységeim.
Állítólag anyám akart fel venni egy bébi csőszt Alex mellé,de én nem engedtem-mondván,hogy itt vagyok én,ne egy idegen markába sodorjuk szegény fiút,de azt nem gondoltam volna,hogy erő szeretettel ki is használja és tényleg rám hagyja valamikor a testvéremet.Nem igazán értek a babákhoz,de az öcsém eddig nem sírt nálam,az én ölemben mindig jól el van,nem is értjük,mert mindenki másnál már rögtön bömböl......az élet nagy rejtélye.Amúgy Krisztánról sok mindent megtudtam pl:azt,hogy nem csak ügyvéd,hanem még sok cége van,pl: van egy szálloda lánca,ami szerte a világon mindenhol megtalálható,építkezési ügyekben is be segít és azt a szállodát is ő tervezte,ahova nem sokára meg érkezünk.
A nem sokára az pont most jött el,mert meg állt a kocsi,ami a reptérről hozott minket és egy fiatal srác kinyitotta az oldalamnál lévő ajtót.
Egyen ruhában volt,ami tökéletesen passzolt mogyoró barna színű íriszeihez.Nem lehetett sokkal idősebb nálam és rögtön megtetszett aranyos még is férfias arcvonása..oké ez hülyeség,de szinte első látásra bele szerettem.
-Jó napot.Üdvözlöm önöket a Csillagfény Szállóban.-jött elénk egy magas,közép korú férfi.Rajta is volt egyen ruha,de teljesen más formában,nem az a vörös amit imént láttam azon a srácon,hanem egy elegáns öltöny,látszólag drága volt,a nyakkendővel és az egész "kollekcióval" együtt(nálam ez is egyen ruha).
Látszott rajta,hogy eléggé izgatott,de a mosolya őszintének tűnt.Oda ment főnökéhez(Krisztán),majd kéz rázással üdvözölte és váltottak pár szót egymás között,amit én természetesen nem vettem figyelembe.
Aztán mind ketten közelebb jöttek hozzánk és az eddig ismeretlen illető meghajolt(!) előttünk,majd kedvesen,s kifinomultan bemutatkozott.
-Andrew Johns vagyok örülök,hogy meg ismerhetem önöket..-emelte fel a fejét és rám mosolygott.
Kicsit elpirultam,mivel úgy éreztem csak engem néz,de próbáltam palástolni azzal,hogy elfordítottam fejemet.
Nem tudom,hogy komolyan csak engem bámult,vagy csak én képzeltem be magamnak,de miután vissza fordultam,már a "szüleimmel" beszélgetett.
Az öcsém anya ölében hallgatta az érdekes előadást,ami arról szólt,hogy mennyire sokan szálltak már meg itt,vagy hogy ki mit említett meg a vendég könyvben.Remélem,hogy nem fogok ennyire unatkozni,mint most,de az jobb lett volna,ha el sem jövök.Bár ez már teljesen mind egy,hiszen itt állok egy gyönyörűnek nevezhető szálló előtt,ami nem mellesleg közel helyezkedik el a tengerpart felé.........idő közben elindultunk a bejárat felé,mindenki előttem haladt és vidáman beszélgettek,míg én próbáltam minnél feltűnés mentesebb lenni,még csak az hiányzik,hogy engem is bele vonjanak az unalmas társalgásukba.....de igazából nem bántam,hogy én voltam leghátul,mivel mellettem a hordár srác tolta befelé bőröndjeinket.
Tényleg nagyon aranyos ebben a ruhában...de vajon milyen lehet ruha nélkül?Akkor biztosan aranyosabb,vagy ha......-folytattam volna képzelgésem,ha anyám "lágy" hangja nem szakított volna félbe.
-Maggie,kincsem gyere.-nézett hátra a válla felett.Úgy tűnik észre sem vettem,de eléggé lemaradtam,nesze nekem így jártam,máskor nem kéne ilyeneket képzelnem....vagyis nem ennyi ember előtt :D
-Megyek már.-varázsoltam képemre egy áll mosolyt,majd gyors léptekkel utol értem őket a liftnél.
Mind annyian beszálltunk,majd az igazgató megnyomta a leg felső emelet gombját,aha szóval ennek az egésznek a 25-ik emeletén leszünk.Bár ott látok még egy gombot a 26-odikat,de az pirosan világít szóval gondolom oda tilos a belépés.És ezt persze meg is említette nekünk Krisztán,állítólag azt direkt a "sztár" vendégek részére tartják fent,de nem is értem,hiszen övé ez a hely,akkor meg miért nem megy fel oda(?)mind egy.Hihetetlen mennyi apró gombocska elfér azon a "falon".
A liftben míg családom folytatta a beszélgetést én teljesen nyugodtan álltam egy helyben és hallgattam azt a csilingelő hangot,amit itt zenének becéznek,hát...oké,ők tudják.
Amúgy a lift is eléggé jól néz ki,mint minden liftnek ennek is négy "fala" van,de nem is ezen van a hangsúly,hanem azon,hogy amint belépsz rögtön veled szemben egy egész alakos tükröt látsz,apró neon fény világítja be az egészet,de csak annyira,hogy ne bántsa a szemet.Arany barna falai szinte passzolnak ahhoz a dalhoz amit adnak,már ha ezt így lehet mondani...úgy értem,hogy annyira megnyugtató ez az egész,hogy még véletlenül sem tudnék félni itt.A lift megállt a 25.en,majd ajtaja lassan kitárult előttünk.
Azt hittem,hogy ajtókat fogok látni mindenütt,de itt csak egyetlen egy ajtó volt,ami egy halba vezetett.......ááááááá szóval ez egy lakosztály.
Nagyon jól volt kialakítva a helyiség,egy nagy kanapé,mely bordó szint vett fel,előtte pedig egy üveg kávézó asztalka állt.A kanapéval szemben lévő falon egy hatalmas plazma tv volt felfüggesztve,két oldalán egy-egy kisebb méretű hang szóróval.A falak barack színben tündököltek,a plafonról egy gyönyörű szép csillár lógott le,melyen meg,meg csillant a be áramló nap sütés.A szőnyeg hasonlított a fal színére,de mégsem mondanám baracknak,vagy akár narancsnak...valahol a kettő között van.
A falon még sok kép van feltéve,s néhol apró virágok állnak egy egy sarokban.A halból rögtön át lehet jutni a konyhába,ami a legújabb háztartási eszközökkel van felszerelve.A gáz felett egy gőz elszívó van,a szekrények mahagóni barnára mázolva,egy bár pult van a konyha egyik sarkéba,és közel hozzá a hűtő.
Három ajtót fedeztem fel a halban,amik gondolom a szobák lehetnek,rögtön meg is céloztam azt,amelyik a leges leg távolabb esik az összestől,majd óvatosan benyitottam.
A falak bézs színűre vannak lefestve,a plafonról egy talán még az eddiginél is szebb csillár lóg le,míg a falakon található néhány kisebb lámpa is.Egy hatalmas francia ágy helyezkedik el a szoba ajtajával szemben lévő falnál,mellette jobb és bal oldalt egy aránt két kis szekrény,rajtuk vázában heverő rózsákkal(!),az ággyal szembeni falon egy hasonló tv-csüng,mint a halban,míg az ágyon szatén borítású ágynemű volt leterítve mely hasonlított a bordóra,esküszöm úgy érzem,mint ha tudták volna,hogy jövök,ez a szoba nekem lett kitalálva.
Nagy lendületet véve bele vetettem magam az óriási ágyamba,majd fogtam a tv kapcsolót és be kapcsoltam a tv-t.Ha nem tudom milyen showt adták le,és már azon voltam,hogy inkább ki megyek és későbbre fogom hagyni a punnyadést,mikor egy név felkeltette a figyelmemet.
*A Tv-ben(Show)*
A híres pop banda,mely az egész világot meghódította,tegnap fejezte be e hónapi turnéját.
A One Direction,mely lányok szívét hódította meg,mely az embereket boldoggá tette,több millió lány visítozva várta a koncertet,most hallgassunk meg pár résztvevőt.-mondta hamis mosollyal a műsor vezető és oda sétált egy csapat lányhoz.
-Sziasztok,mondjátok mi a véleményetek a One Direction tegnap esti koncertjéről?-emelte szájához a mikrofont.A lányok meg rögtön sikítozni kezdtek a banda hallatán és kórusban kezdték el fényezni azt az öt fiút,akik egykor még az életem részei voltak.Majd ez után újra a kamerába nézett és folytatta.
-Igen jól hallották a One Direction fantasztikus sikert ért el világ szerte,de mit gondolnak Harry Stayles ügyeiről?Vajon folytatni fogja a nők hajkurászását vagy mind örökké meg marad agglegénynek?A következő adásban kiderül.-fejezte be mű mosollyal és az adásnak vége szakadt.
Nagyon lemaradtam,mivel semmit sem tudok Harryről vagy akár melyikükről,főleg hogy rekord szinten csajozik(?)Elő kotortam táskámból a laptopomat,mivel végre fel érkezett a holmim is,majd bekapcsolva a gépet,rögtön pötyögni kezdtem információ után kutatva.Nagyon meglepődtem,amikor már legalább hat olyan oldalt találtam,ahol Harry-nek nem kis számú csaj istát állítottak és több helyen volt megerősítve,hogy a hír igaz.Ez nem semmi...soha nem gondoltam volna,hogy ilyen.Bár tudom,hogy már nagyon régen nem találkoztam velük,de úgy tűnik,hogy mind az öten sokat változztak.Harry eléggé sok csajjal volt együtt és állítólag a legtöbbel csak egy éjszakára,Zayn elkegyezte Perriet,Niall is járt valami Barbi-val,Liam szakított Daniellel(?),Louis...nos ő még mindig együtt van Eleanorral,akivel régen megcsalt,de már nem haragszok rá,mivel ennek köszönhetően ráköttem,hogy igazából nem voltam belé szerelmes,azt hiszem ezt mondják fellángolásnak,de már vége.
És minden rossz ellenére is,ami akkor történt,amikor velük éltem.....hiányoznak,de nagyon.
Amikor elköltöztem úgy tűnt szomorúak és Niall-el még tartottam is a kapcsolatot egy jó darabíg,de mivel anyám sulira kötelezett és nekik elkezdődött a túrné,ezért megszüntem létezni számukra.
Azóta megtanultam sok mindent,mint például azt is,hogy amikor egy ilyen helyen vagy rögtön csobbanj egyett a tengerben.És igen lehet,hogy gyorsan váltottam a fiúk gondolatáról a tengerre,de hiszen dög meleg van,ami Londonban nagyon ritka,szóval ha már itt vagyok legalább élvezzem is.
Kikotortam a bőröndömből a bikinimet,amin rózsaszín szivecskék virítanak és szintén rózsaszín az egész,majd berohantam a szobámhoz tartozó fürdőbe és gyorsan átöltöztem,persze vissza vettem rá a ruhékat.Kisiettem át a szobámon egészen a halis,ahol megtaláltam anyámat,ahogy gügyögve játszik Alex-el,ilyenkor olyan arik.Nem akartam őket meg zavarni,visszont itt maradni sem volt sok kedvem szóval kénytelen voltam megszólalni.
-Anya,lemegyek egy kicsit a partra.-mosolyogtam rá kedvesen.Hangom hallatán rögtön hátra kapta a fejét,majd mosolyogva megszólalt.
-Rendben,lehet hogy majd mi is le nézünk,de ha mégsem mennénk akkor vacsira legkésőbb érj vissza,mivel Krisztán el visz minket egy étterembe és azt szeretnénk ha te is velünk tartanál.-mondta komoly tekintettel.
Bólintottam,majd kicsivel vidámabban elindúltam a lifthez.Még most is furi itt állni a hatalmas tükör előtt,de visszonylag hamar le érek és már sietek is el a recepció mellett egyenesen ki a szállodából.Aha,ebben csak az a baj,hogy nem igazán tudom merre kéne indúlnom,mivel itt van sok minden csak pont a tengert nem látom.Kétségbe esésemben oda mentem a hordár fiúhoz és mosolyogva megveregettem a vállát,mire megfordúlt és vigyorogva megkérdezte.
-Miben segíthetek,egy ilyen elragadó hölgynek?-csókolta meg kézfejem,amitől rögtön lángba borúlt arcom,de azért válaszoltam
-Bocsi,én csak nem igazán tudom,hogy merre kéne el indúlnom a tengerpartra.-néztem rá szégyenlősen és szemeim megtaláltál gyönyörű barna íriszeit.
-Oh,hát akkor eezen tudunk segíteni.Mind össze annyi a dolgod,hogy vissza mész a szállodába és a másik kijáraton mész ki,az rögtön a partra vezet.-mosolygott rám aranyosan én meg kicsit el szégyeltem magam,hogy még ezt sem tudtam.
-Öhm...köszönöm szépen a segítséget,és még egyszer bocsi,hogy zavartalak.-sütöttem le szemeim,majd amikor úkra kezet csókolt magukkal ragadtak szavai.
-Nincs,mit meg köszönnie.hiszen nekem az a dolgom,hogy ilyen elragadó és gyönyörű hölgyeknek segítsek,mint maga.Remélem még látjuk egymást gyönyörűm.-vigyorgott rám,majd végig követtet tekintetével,míg be nem értem az ajtón.
Még soha nem beszéltek velem így,ilyen kedvesen,ilyen.......ahhhhh ez tök mesébe illő,de akkor is aranyos volt tőle.Vajon...minden lánynak ilyen szavakkal segít?Nagyon elvarázsolt engem ez a srác,és még csak a nevét sem tudom.Hjaj...nehéz az élet.Végre át értem a hátsó ajtóhoz,ami valóban a tengerre nyílt.
Nem kellett sokat gyalogolnom max 5-perc ha volt,míg leértem a partra,ott kerestem magmnak egy napozó égyat és levettem a ruhálat,melyek eltakarták bikinimet.Nem voltak millioan a parton,de azért jó páran hozzán hasonlóan ezt az időt választották a fürdőzésre.A törcsit leterítettem a napágyra,majd arra ráfeküdtem és behunyva szemeimet élveztem a tenger morajlásának hangját,s a nap erősen égető sugarait.
Szóval,amint rá jöttem,hogy ez így nem lesz valami jó,mert tuti leégek a napon,kikaptam kis táskámból a nap tejet ls elkezdtem bekenni vele testem minden szabad felületét,bár a hátamat nem igazán értem el,mivel nincsenek csápjaim szóval ezzel a résszel gondban voltam,egészen addig amig egy hang fel nem csendült a hátam mögül segítséget ajálva.
-Ne segítsek?-kérdezte egy ismerős hang.Ijedtemben kiesett a kezemből a flakon és fejemet rögtön hátra kaptam,majd amint fel ismertem a szőke fejet,mely az imánt ajánlotta fel segítségét,fel pattantam az napágyról és olyan gyorsan vetettem magam karjai közé,hogy nem csak őt,de még magamat is megleptem.
-Hé,ne mond már,hogy ennyire hiányoztam-nevetett fel.Még a nevetéséből is ki lehetett hallani azt az Ír akcentust,amit régen úgy szerettem benne.
-De igen-kezdtem el szipogni emelve ezzel a drámai hatást.Persze nem sírtam,de neki biztosan úgy tünhetett,mert felvidításomra azt mondta,hogy...
-Hé,nehogy sírj,inkább meghívlak egy gombóc fagyira.-simított végig hátamon én meg ki használva a vicces lehetőséget válaszoltam.
-Kettőre.
-Mi?-kérdezte értetlenkedve,mint aki el vesztette a fonalat.Magamban már nevettem,de azért folytattam.
-Két gombóc fagyira hívsz meg,ugye?-kérdeztem ártatlan hangon,de még mindig nem engedtem el.hogy azt higgye sírok.
-Oké,akkor kettőre.-bólintott rá,majd amint elengedtem ledöbbent.
-Te nem is sírtál?-nézett rám,úgy mint ha haragudna,de tudtam,hogy magában nevet,mivel látszottak szája sarkában a nevető ráncok.
-A-a,de most jössz két gombóc fagyival.-vigyorogtam rá,mire mind ketten hangosan elnevettük magunkat ls meg indúltunk a fagyis kocsihoz.Ő vett nekem egy hupikák törpikéset,meg egy amerikai csokisat,magának meg kivist,csokis,banánost,almást választott....szóval amig én két gombóccal szenvedtem ő könnyű szerrel elkezdte enni mind a 4 gombócot.Szerintem észre vette,hogy nagyon nézem a fagyiját,mivel rá kérdezett.
-Kérsz belőle?-mosolygott rám én meg ellen vetés nélkül rá bólintottam.Felém tartotta a tölcsérét,és mig én az övét kezdtem el kostólgatni,ő addig az enyémet mérte fel.Pont a negyedik ízt kezdtem volna megkostólni,ami a leg tetején volt,mire azt veszem észre,hogy vigyorog és a következő pillanatban már csupa fagyi az arcom.Hát ez nem okés!Fogtam az én fagyimat és a képébe nyomtam,mire ő is jobban elkente rajtam az övét.Ebből keletkezett egy kisebb fagyi csata,amit nagyon élveztem és úgy tűnt,hogy ő sem unatkozik.Nevetve mentünk be egy étterembe,hogy le moshassuk arcunkról az édes finomságot ls mivel Niallt rögtön fel ismertél,ezért be engedtek minket a mosdókba.Külön váltunk ő a fárfibe én pedig a női mosdóba léptem be,majd a csap elé álltam én leszedtem minden fagyi darabot arcomról és még a fülemről is(!),majd amint végeztem ki léptem a mosdóból és az ajtó mellett megvártam mig ő is ki ér.Aztán már csak sétálgattunk és beszélgettünk.Én vissza öltöztem,mivel már nem volt kedvem bikiniben flangálni,így a táskámat megfogva mentünk tovább.
Elmeséltem neki,hogy leéretségiztem,aminek talán ő jobban örült,mint én akkor,aztán hogy mien az élete mostanság.Azt mondja,hogy sokat veszekednek a fiúkkal,de nagyon hamar kibékülnek.
Elmondtam neki,hogy már egyikőjükre sem haragszok,ezen Harry-t és Lou-t értettem és,hogy mind annyian nagyon hiányoznak nekem.Meg beszéltük,hogy mivel az egész csapat itt nyaral,ezért valamelyik nap elmegyünk várost nézni,aminek kifejezetten örültem,mivel még nem nagyon láttam Kaliforniát.
Majd a nap lassacskán elkezdett lemenni és nekem sietnem kellet,mivel vacsorázni megyünk.Niall vissza kísért a szállodába és utána kámforrá vált,mint ha ott sem lett volna,én meg fel siettem a lakosztályunkba.
Mind annyian készülődtek már,így egy gyors köszönés után be siettem a szobámba és én is neki láttam átöltözni.
Nem vettem fel semmi fajta csicsás dolgot,a ruhám is teljesen egyszerű volt.Egy sima hófehér ruha csipke borítással rajta,a derekánál egy fekete masnival kidíszítve.Semmi ékszert nem tettem fel,úgy gondoltam nincs értelme egy családi vacsorára úgy kicsípni magamat,szóval még kivasaltam hajam,s tettem fel egy kis sminket,ami nállam egy kevés szem ceruzából és szempillaspirálból áll,felvettem a hozzá illő topánkámat és amint végeztem a készülődéssel ki mentem a többiekhez,akik csak rám vártak.
-Nagyon csinos vagy Maggie-dícsért meg Krisztán én pedig mosolyogva megköszöntem és elindúlhattunk az étterem felé.Kint a szálloda előtt egy fekete autó várt ránk.A hordár srác,most is kint volt és besegített a kocsiba,majd ahogy zárta be az ajtót a fülembe suttogta,hogy gyönyörű vagyok,amitől nekem muszáj volt megvillogtatnom 1000watt os mosolyomat.Amint mindenki elhelyeszkedett az autó elindúlt és nem sokkal később megálltunk a híres étterem előtt,amit már annyira vártak anyáék.Nem mondom,hogy nem volt szép,de azért ehez tulságosan is lelkesek voltak,kiszálltunk a járműből,és az rögtön elhajtott,mi pedig elindultunk a bejárat felé.Amint beértünk mosolyogva fogadtak minket,majd az egyik alkalmazott egy tíz személyes asztalhoz irányított minket.
-Többen leszünk?-néztem anyára kérdőn és helyet foglaltam egy szimpatikusnak tűnő széken.
-Igen kicsim,ez egy tárgyalás vacsora.-mondta anya mosolyogva,én bólintottam jelezve,hogy rendben van,majd rendeltünk italokat,mig az ügyfelek megérkeznek.Nem nagyon örülök neki,hogy egy megbeszélésen kell részt vennem,mivel én egészen eddig abban a tudatban voltam,hogy ez egy családi vacsora lesz,de per pillanat nem nagyon érdekell,mivel annyira éhes vagyok már,hogy az is csoda,hogy még nem faltam fel az asztal terítéket.
Az idő telt és mire az ötödik perc is letelt kezdtem úgy érezni,hogy sürgősen el kell jutnom a mosdóba.
Udvariasan elnézést kértem,majd fel álltam az asztaltól és a mosdó felé vettem az irányt,el intéztem a dolgomat,majd kezet mostam és mire ki jöttem hallottam,hogy az asztalunk környékéről nevetések törnek fel.Így hát vissza indultam helyemre,amikor hirtelen valaki megragadta a karomat és behúzott egy kicsivel rejtettebb helyre,ami valami féle mélyedés volt a falak között.
Ijedtségemben sikítani akartam,de az illető befogta a számat,majd szembe fordított magával.
Ijedtségem pillanatok alatt elszált és értetlen fejjel néztem az előttem álló illetőre,kezét le vette számról,s mosolyogva megkérdezte.
-Hiányoztam?-simította meg arcomat.Hirtelen azt sem tudtam mit mondhatnék neki,csak egyetlen egy dolog volt,amit nem értettem ezért megkérdeztem.
-M...mit keresel te itt?-néztem rá kíváncsian,de válaszul fejét nyakam hajlatába fúrta s nedves csókot hagyott bőrömön....
Sziasztok.Kommentelj,pipálj,írj chat-be,íratkozz fel,vagy szavazz....csak hagyj magad után nyomott :*
Csere!!!!
A főszereplő nőt lecserélem.....Eddig Ariana Grande volt a főszereplő,mostantól kezdve Nastya Shmakova lesz a női főszereplőnk.Így néz ki:
Remélem nem bánjátok,hogy más lett a főszereplő,de szerintem ő jobban illik a blogba......köszönöm megértéseteket a részt hamarosan fel teszem.Sziasztok
***Timi***
***Timi***
2014. szeptember 4., csütörtök
Halihooo....
Sziasztok...már neki kezdtem az új résznek és tudom,hogy már várjátok,de még egy kicsit várjatok rá légyszíves,mert most hogy el kezdődött az iskola van pár dolog,amit még el kell intéznem,szóvaé sűrű a "munka" beosztásom...kérlek titeket várjátok ki a részt,ígérem amint tudom befejezem és fel teszem....
Köszönöm megértéseteket és sietek,ahogy csak tudok...Sziasztok
***Timi***
Köszönöm megértéseteket és sietek,ahogy csak tudok...Sziasztok
***Timi***
2014. augusztus 25., hétfő
28.rész: Le hull a lepel....
Sziasztok.Szerintem hosszú rész lett és remélem,hogy tetszeni fog nektek.Szóval vélemény nyilvánításra várok:íratkozz fel,írj chat-en vagy akár a rész alá,pipálj és szavazz,kinek mi tetszik...jó olvasást,sziasztok
***Timi***
"Az élet nem mindig csak örömből és szórakozásból áll van,hogy fájnia kell valaminek,ahhoz hogy valóban élj."
*Louis szemszöge*
Amióta elment a szobámba zárkóztam és gondolkoztam.
Igen,így hogy már lassan 1 hete nincs velem,eléggé sok gondolkozási időm marad,most is a nagy francia ágyamon fekszem és a plafont bámulva pörgetem elmém legeldugottabb emlékeit.
Nagyon szeretem Maggiet, és úgy érzem vele mindig,minden rendben lesz.Imádom őt és lehet,hogy még nem feküdtünk le,de ígéretes kis csaj,ezt persze nem csak a farkam mondja,hanem a szívem is húz-e felé az érzés felé.Nem akarom kihasználni,hiába hiszi mindenki azt,hogy bántani fogom,vagy megcsalom.....nekem csak ő kell.Ilyet eddig csak egyszer éreztem,de meg is bántam mostanra,az a lány,akit akkoriban szerettem,tényleg mindennél jobban imádtam őt,talán még az életem is oda adtam volna érte,de rá kellett jönnöm,hogy nem hozzám való.Mindenki azt állította,hogy meg csal,meg kihasznál engem,de én nem hittem senkinek sem,még a saját anyámat is el taszítottam miatta,de rá 2 hétre kiderült,hogy igazuk volt.
Azon a szörnyű és fárasztó napon,amikor haza értem hozzá....nem vágytam semmire,csak az ő ölelő karjaira és egy forró fürdőre,de a forró helyett,hideg zuhanyként ért,amikor meg láttam akkori kedvesem egy másik férfi karjaiba.Rögtön eldurrant az agyam és meztelen barát nőmről lerángattam őt,persze mind kettőjük meg ijedt,amikor észre vették ideges képemet,de ami az után következett.........fél holtra vertem a csávót,úgy hogy talán levegőt is alig kapott,persze Eleanor (barát nőm),engem oktatott ki és közölte velem,hogy már nem szeret és soha sem szeretett,hogy csak egy futó kaland voltam.
Ezek után hónapokig ki sem néztem a szobámból,naponta ettem talán egy szendvicset,de azt sem mind,mégis próbálkoztam túl tenni magam rajta és ennyi idő után,végre el mondhatom,hogy már nem érdekel az a rohadt kis hárpia.........aki kb.1 órával ezelőtt küldött egy sms-t.
Hát ja ez a gondolkodásom tárgya,mivel abban az üzenetben az állt,hogy találkozni szeretne velem négy szemközt,mert valami nagy bajba keveredett.
Persze ilyenkor jó vagyok neki,amikor valami baja van,de még is ő volt a barát nőm és bár megcsalt,szinte kötelességnek érzem,hogy segítsek neki.Tudom nem valami bizalom felkeltő dolog,hogy holnap jön haza a barát nőm én meg elmegyek az exemhez,csak azért mert ő azt akarja,de ha tényleg valami baj történt?
Akkor mi van,ha komoly baja eset és meg ijedt,ezért hívott fel engem,hiszen én mindig meg védtem még a fűszálaktól is(!)Tudom nem szép,hogy nem foglalkozva azzal,hogy van barát nőm,megyek egy másik csajhoz,de mégis el indultam..........és már lassan a háza előtt állok,kezem automatikusan emelem és a következő pillanatban meg hallom a csengő fül süketítő hangját,ami kiránt ábrándozásomból.
Hallom ahogy valaki a lépcsőn siet lefelé,aztán már nyitódott is az ajtó és az illető karon ragadva berángatott a házba,azon belül pedig a nappaliba.
Helyet foglaltam a kanapén,míg ő az egyik fotelbe ült bele.Az idegességet csak úgy szelni lehetett volna egy teljesen életlen késsel,egyikünk sem szólalt meg,én azt vártam,hogy ő szólaljon meg elöszőr,mivel ő hívott ide,de ahogy láttam ő meg rám várt,hogy majd én töröm meg a csendet.......e helyet csak forgattam a fejem jobbra-balra.
Ez a ház semmit sem változott,azaz valamit biztos,mivel látok pár új tárgyat amik eddig nem voltak itt,a szőnyeg is más lett,de ezektől a dolgoktól függetlenül minden ugyan úgy néz ki,mint akkoriban.......még ő is.
Fejem rögtön rá kaptam,ahogy megéreztem egy kezet enyéimre simulni,szemöldök ráncolva figyeltem,ahogy le ül mellém a kanapéra és aggódó tekintettel végig simít arcomon.
Nem húzódtam el,mert tudtam,hogy ez után elmondja amit akar és mehetek haza,meg persze annak ellenére amit tett tudom milyen törékeny és bár meg bántott,én nem szándékozom őt bántani azzal,hogy elhajolok előle,hiszen tudom,hogy ha megtenném nézhetném azt a csalódott és megalázott képét.
-Miért küldted az sms-t?-kérdeztem meg végül,megszakítva ezzel a kínos csöndet.
Kezeit elvette rólam és talán kicsikét odébb is húzódott,majd nagy levegőt véve megszólalt.
-Figyelj Louis.Tudom,hogy rosszat tettem és hidd el nagyon,de nagyon sajnálom.Nem tudom mit gondoltam akkor,csa...csak megtörtént.Tudom,erre nincs kifogás és nem is azért hívtalak,hogy erről beszéljek most.
Én csak......azt akarom mondani,hogy....hogy még mindig szeretlek.Kérlek,kezdjük újra a kapcsolatunkat,szeretlek és azt szeretném,ha örökké az enyém lennél.-mondta könnyező szemekkel.A sírás határán állt,azt sem tudom,hogyan bírta értelmesen kinyögni a szavakat,amiket előbb a saját fülemmel hallottam,nem tudom hogy gondolta ezt és már igazából,ezek után semmit sem tudok.
Talán szeretem még és akár újra is kezdhetnénk,de kibaszottul rosszul éreztem magam miután megláttam,ahogy más őt bassza,aztán meg ahogyan ott hagyott.
De ezek után is......még mindig érzek iránta valamit,úgy érzem minden olyan lehet,mint régen,de nekem ott van Maggie és nagyon szeretem,mindent meg adnék azért,hogy most vele legyek,hiányzik és nem akarok neki fájdalmat okozni.Hiszen ő az én kis szerelmem,az angyalom a kedvesem........ő a mindenem.
De most itt van Eleanor,akit még mindig szeretek........Legalább annyira,mint Maggiet,de az a személy akiért én tényleg meg őrülök,na ő kell nekem.És pont ebben a pillanatban jöttem rá,hogy kit szeretek igazából,mindennél jobban,akire most a legjobban vágyom.
Már tudom ki kell nekem........
*Maggie szemszöge*
Egész héten robotoltam.Már nem úgy értem,hogy komolyan dolgoztam volna,csak úgy jól illik ide a "robotolás" szó.
Amikor megérkeztünk még a szavam is el állt a háztól,a környéktől és az egészet egybe véve mindentől.
Meg ismeretem anyám barátját,akiről kiderült,hogy egész jó fej tud lenni,ha akar és nem mondom,hogy meg szerettem,de ha szóba kerül akkor már nem úgy fogadom,mint régen,igaz akkor sem helyettesít heti az apámat,de ha anyám boldog vele akkor elfogadom a döntését,eddig nem láttam Krisztán-on semmi féle erőszakra vagy gyilkos hajlamra való dolgot.....remélem később sem fogok.
Ja igen,voltunk ultra hang vizsgálaton anyuval és mit tudtunk meg(?).......semmit
Na jó ez így teljesen nem igaz,mivel megtudtuk,hogy a baba szépen fejlődik és teljesen egészséges,de a nemét csak a következő hónapban tudjuk meg,mivel most még nem lehet rendesen kivenni,hogy fiú vagy lány lesz-e.Éssss.......kaptam én is ultra képe róla :D,azaz ultra hang felvételes képet,de szerintem könnyebb ha csak annyit mondok,hogy ultra kép.
Aztán a hét többi részében,teljesen lefárasztott anyám,Harryről nem is beszélve(!),elmondtuk anyának,hogy Harry a rokonunk,erre tisztára hülye fejet vágott,de aztán megbeszélték a dolgokat...NÉLKÜLEM!!
Ez tiszta szemétség,hogy kihagytak,pedig kíváncsi voltam,hogy magyarázza el ezt Harry,mivel anyám-nak is olyan "erős" a felfogó képessége,mint nekem,én meg persze kíváncsi vagyok arra is amit már tudok szóval,na.
Miután sikeresen elrendeződött a dolog,sietnem kellett.......hogy hova(?),hát anya hirtelen üzem módot váltott és fel csapot hiper-szuper anyucinak,amit úgy próbált el érni,hogy minden boltba el rángatott és milliónyi ruhát,ékszert,meg minden féle dolgot vásárolt nekem,ami valljuk be mosolyt csalt az arcomra,de a lábaim egy székért ordítoztak.persze Harry,neki jó dolga volt,ő választhatott,hogy golfozni megy Krisztán-nal vagy velünk jön vásárolgatni,na mit gondoltok mit választott?Még szép,hogy nem a butikok között akart mászkálni,pedig én is szerettem volna golfozni menni.
Na,majd máskor móresre tanítom azt az önelégült kis majmot,aki még ki is nevetett miután lebukfenceztem a kanapéról!
Igen én szerencsétlen,megtettem,de nem nevezném bukfencnek,inkább egy félre sikerült landolásnak,pedig csak aludtam,aztán egy puffanás és a következő pillanatban a földön kötöttem ki,amit az a szemét fel is vett és még szép,hogy elküldte a fiúknak is,akik persze chatelés közben jól kinevettek.
De ezért még meg fizet Harry!!
És a hét további részében még jól is éreztem magam :D a kertben sütögettünk,aztán medencéztünk,mivel a zord hideg ellenére,ami már nem is olyan vészes,bár Londonban sosincs jó idő,mind egy,a lényeg az,hogy medencéztünk....a házban!mivel bent ki van alakítva egy külön "mini strand" rész.
És még én hittem azt,hogy unatkozni fogok,de nem így lett,összefoglalva a dolgokat egy héten belül fel vásároltam szinte egy egész boltot,szaladgáltam anyám után a plázában,verekedtem Harry-vel a tv-kapcsolóért,beszéltem a fiúkkal telefonon és gépen is,sütögettem pár dolgot,bele értve az egyik kéz törlőt is,ami miattam égett porrá,medencéztem,próbáltam Harryt legyőzni a medencében,aztán videó játékban is,de egyik sem sikerült,és most itt állok a szekrényem előtt és azon gondolkozok,miket pakoljak be a bőröndömbe,ennyi ruha közül van mit választani.
Végül majdnem egy órámba került mire mindent elpakoltam és a bőröndöt is sikerült be cipzáraznom,majd mind ezek után le osontam a lépcsőn a konyhába egy kis nasiért.
Terveim szerint kivettem egy tálat és tele öntöttem tejjel,majd abba jó pár maréknyi csoki bogyót szórtam,amint ezzel elkészültem fogtam egy kanalat és vissza indultam a szobámba,hogy majd ott elfogyasztom reggeli ebédemet,mivel már dél is elmúlt én meg nemrég keltem fel,szóval nekem ez egy reggeli ebéd.
Azt hittem egyedül vagyok a föld szinten,mivel Krisztán-t ma be hívták dolgozni,anya meg azt mondta boltba megy,arról meg ne is beszéljünk,hogy Harry meddig alszik,de amint a dolgozó szoba előtt haladtam el megtorpantam.Hangok szűrődtek ki a szoba falai közül,nem volt hangos,de ki lehetett venni belőle,hogy kik társalognak oda bent.Rögtön magával ragadott a kíváncsiság,hogy vajon miket beszélhetnek,kiről vagy éppen miről és ehhez hasonló kérdések keringtek a kobakomban,szóval letettem a tányér kaját az egyik szekrényre és teljesen az ajtóhoz tapadva kezdtem el hallgatózni.Tudom,csúnya szokás kihallgatni mások beszélgetésit,de valahogy úgy éreztem ezt muszáj hallanom..........és nem tévedtem.
*Amit hallottam*
-Harry tudom,hogy te csak jót akartál neki,de akkor is el kell mondanod az igazat.-hallottam meg anya hangját az ajtó túl oldaláról.
Aztán egy hangos sóhajtást hallottam,majd megszólalt a másik illető.
-Tudom.De nem akarom elmondani,biztos vagyok benne,hogy ezek után meg utálna.És én ezt nem akarom,nem akarom hogy elhagyjon azért,mert megint valami hülyeséget csináltam amit nem kellett volna.Nem bírnám ki,ha megint elveszíteném,elég volt egyszer át élnem ezt az érzést és többször nem szeretném.-jelentette ki Harry ellent mondást nem tűrő hangon.
Az agyam 1000 meg egy-el kezdett el kattogni,a gondolatok és emlékek nem hagytak nyugodni,hirtelen minden egyszerre özönlötte meg agyamat,de egyik emlék képről sem tudtam eldönteni,hogy mégis miről beszélhetnek.Nem értettem a beszélgetés kit próbál védeni,Harry-t vagy azt akiről beszélnek,de kiről beszélnek(?),valamelyik fiúról(?),egy közeli ismerősről(?),vagy rólam(?),én lennék az a személy,akit anya próbál védeni(?),miért beszélnének rólam(?),és mit értett az alatt Harry,hogy megint elveszítené(?),mi folyik körülöttem(?)!!!-ugrottak be a kérdések egymás után,melyekre választ akarok,de most rögtön!
-Soha nem tudhatja meg az igazat.-mondta Harry szomorúan.
*Ezek után*
Már tudom,hogy rólam beszélnek és azt is tudni akarom,hogy mit nem tudhatok meg.
Miért nem akarja nekem el mondani senki sem az igazat?,miért kell hazudni?
Eldöntöttem......most azonnal meg fogom tudni mindenre a választ.
Szívem hevesebben kezdett verni,ahogy kezem a kilincsre helyeztem,a levegő csak úgy áramlott a tüdőmbe,ahogy be szívtam az életet adó oxigént,s ezzel erőt véve magamon berontottam a szobába.
Hirtelen elcsendesültek és ijedten kapták rám tekintetüket,de mit sem törődve ezzel vagy a kisebb mennyiségű adrenalinnal,ami most uralja testemet megkérdeztem,ami a leg jobban foglalkoztatott.
-Mit nem tudhatok?-néztem anyámra,majd rögtön az előtte álló fiúra.Egyikőjük sem szólalt meg,kínos csendre ítéltettünk,amit nem hagyok bekövetkezni.Nagy levegőt vettem,s most már dühösen kérdeztem meg újra.
-Mit nem tudhatok?!-emeltem meg a hangom,de még mindig nem ordítottam.
-Harry mond már el neki az Isten szerelmére.-nézett anyám a megszeppent fiúra,majd lökött rajta egy kicsit,hogy felém fordítsa.
Anyám bátorítóan rá mosolygott,majd kicsit odébb lépkedett,hogy csak engem lásson maga előtt Harry.
Kíváncsian figyeltem minden mozdulatát,hát ha egyszeriben megszólal,de pár perc múlva még mindig csendben állt lesütött szemekkel.
-Harry,ne szórakozz,mond már el a francba is.-üvöltöttem rá,mire kicsit meg ugrott és ijedten nézet arcomra.
Ha tudom,hogy így fogadja hamarabb rá ordítottam volna,mivel végre beszédre nyitotta száját,amin kivételesen hang is jött ki.
-Arról van szó,ho..hogy...izé.Amikor volt az a buli.....és tudod,én meg Lou össze verekedtünk,és izé,én.....mondtam valamit.-sütötte le szemét.
-Folytasd nyugodtan,hallgatlak.-mondtam ingerülten,várva a válasz többi részét.
Nem tudtam mire gondoljak,ingerült voltam,szinte már a hajamat téptem idegességemben,arról nem is beszélve,hogy nagyon pofozkodhatnékom volt.
-Akkor mondtam valamit.-ismételte meg önmagát,majd fejét felemelve rám nézett-Azt mondtam,hogy unoka testvérek vagyunk,de az igazság az....hogy hazudtam,nem vagyunk rokonok.-mondta sajnálkozva,nekem meg a földet verdeste az állam..Ezt nem hiszem el!Oké,hogy hazudott ez már magában rossz,de hogy egy ilyen fontos dologról!És én még azt hittem,hogy szeret,hogy jó testvérek lehetünk,hogy neki mindent elmondhatok,hiszen én megbíztam ebben az emberben.....egészen idáig.
-Hogy gondoltad ezt?!Ha?Te rohadék,és én még megbíztam benned!-kezdtem el ordítozni teljes torokból.
Nem érdekel,hogy anya pár lépéssel arrébb figyel minket,az sem érdekelt,ha ránk dőlt volna a ház,de tudni akartam a teljes igazságot.
-Maggie,kérlek ne ordítozz.Én csak miattad csináltam,hidd el én nem...-kezdett magyarázkodásba Harry,de annyira dühös voltam,hogy kezem lendült és arcán csattant.Kapkodva szedtem a levegőt,míg Harry erős ütésem miatt elfordította fejét,arcán látszott kezem lenyomata,de nem foglalkoztam vele.
-Mit nem?!Nem gondoltad,hogy rá jövök?!Egy kibaszott nagy fasz fej vagy,az van,hogy most úgy kirúgnám a beled,hogy lélegezni sem bírnál!-ordítottam könnyes szemekkel.
-Maggie,ne beszélj így vele.Csak miattad csinálta.-próbált nyugtatgatni anyám tőlem pár lépéssel arrébb.
-Ne beszéljek így vele?Már bocsánat,hogy élek és vannak érzéseim!Nem érdemled meg,hogy akár rád nézzek!-ordítottam tovább Harry-re aki rám kapta tekintetét és immár dühösen ő is meg szólalt
-Nem érdemlem meg?Te nem vagy normális.Nem csináltam semmi rosszat,egy hazugság volt,de kibaszottul nem tudod,hogy miért csináltam és már most el ítélsz!Szerinted miért nem akartam el mondani,ha?-emelte fel a hangját ő is.De nem ijedtem meg,nem érdekel mennyire hiszi magát nagy menőnek,nem érdekel miért magyarázkodik,már ő maga sem érdekel,menjen a gecibe.
- Tudod mit?Nem érdekelsz,se te,sem pedig hogy miért hazudtál.Kibaszottul örülnék neki,ha nem pofáznál vissza,mivel most csak nekem van jogom felháborodni.Tudod miért?-tartottam hatás szünetet-Azért mert engem vert át az akiben talán a legjobban bíztam,én költöztem oda hozzátok,mert te azt akartad,én hülyéskedtem veled,és igen jól éreztem magam,de ennek vége.Átvertél Harry,becsaptál úgy,hogy észre sem vetted magad és tudod mit(?) felőlem akár meg is dögölhetsz,már az sem érdekelne.-kiabáltam zokogva.
Nem akartam megütni,nem lett volna értelme.....a külső sebek be gyógyulnak,csak a belső sérülések maradnak ott örökké.-Igazából.......fájt,kibaszottul fájt,hogy így átvert,annak ellenére,hogy mennyi időt töltöttünk együtt,a sok vicc,a poénok,a szívatások,a beszélgetések.......majdnem mindent elmondtam neki,mindent!De ennek itt és most vége....már nem bízom meg benne többé és ha tehetem nem is találkozok vele.
-Kicsim,miért laksz náluk?-szakított ki anya a kíváncsiságával.A francba!Megtudta....
-Igen Maggie,meséld csak el anyukádnak,hogy miért nálunk mereszted a picsádat.-mondta Harry gúnyosan,amitől rögtön felment bennem a pumpa.
-Neked kuss van!-néztem rá szúrós szemekkel,nem tudom,hogy a könnyek szúrták a szemem,vagy csak úgy alap az idegesség miatt,de ha már ki derül a titok,akkor legalább tőlem tudja meg.
-Anya a régi házunkat felgyújtotta egy vad barom,aki egyébként a pasim,de nem ő tehet róla és szeretem,de akkor ezt még nem tudtam,de most már tudom,és oda költöztem hozzájuk,mert azt akarták,mert féltem neked elmondani,mert na és az van,hogy már hónapok óta velük élek és nem járok suliba,pedig éretségizni szeretnék,de mivel jól éreztem magam velük ezért na,és nem mertem neked szólni,mert terhes vagy és nem akartam,hogy ideges legyél,és akkor valami stresszes bajod legyen és életemben nem gondoltam volna,hogy Harry egy ilyen fasz kalap,ha tudom nem hoztam volna el,de ez már mind egy,és azt szeretném mondani,hogy ne haragudj,és ki fizetek mindent,amint tudom.-hadartam el egy levegőre.Ennyi és-t és mert-et még életemben nem mondtam egymás után,főleg nem egy mondatban,de legalább bevallottam az igazat,nem úgy,mint egyesek(célzok ezzel a kis Harrykére)blööö.....
Anya le sokkolódva nézet rám,majd fejét piros szín vette át,amiből tudtam,hogy mérges.Ebből már sehogyan sem jövök ki jól.
-Mi a francot képzeltél Maggie?Mégis mióta laksz 5 fiúval?Miért nem szóltál?És,ha bajod esik?Hogy gondoltad ezt az egészet?-kezdett el ordítozni velem.Szememből megint potyogni kezdtek a könnyek,melyek végig folyva arcomon eláztattak.
-Tudom,hogy szólnom kellett volna,de nem mertem.-sütöttem le tekintetem,bár anya kezei vissza rántottak a jelenbe.Azt hittem meg fog ütni,na jó ezt azért nem,de legalább ordítozhatott volna,de ezt sem...e helyet megragadta karomat és szorosan magához ölelt.Meglepett ez a hirtelen jövő gesztus,de azért vissza öleltem.
-Nem is haragszol.-kérdeztem miután elváltunk egymástól.
-De igen,nagyon is haragszom,de sokkal fontosabb az,hogy nem esett semmi bajod,mint egy ős régi ház,ami jó pár milliómba került.-legyintett nevetve,majd újra magához ölelt.
Ennél nem is lehetne jobb....ja de mégis van,még pedig a következő mondata.
-Most már legalább végre együtt lehetünk.Hidd el nagyon jó lesz,már megvan a szobád és a bőröndökre nem lesz már szükség,meg elmegyünk nyaralni és.......-folytatta volna mondókáját boldogan,de eltoltam magamtól és hitetlen kedve megkérdeztem.
-Hogy mi van?-húztam fel a szemöldököm értetlenül.Anyám rögtön fogta mit nem értek és választ is adott kérdésemre.
-Kicsim,ide költözöl hozzánk,már nem kell azokat a fiúkat lenned.Végre egy család lehetünk.-ujjongott.
Kicsit le fagytam-e mondat után,de gyorsan feleszméltem bambulásomból és rögtön hárítottam.
-Anya én nem költözök ide,a srácokkal maradok.-jelentettem ki komoly tekintettel.Anyám rám nézett és el nevette magát.
-Ugyan Maggie,ne viccelj,miért maradnál velük,amikor velünk is lehetnél?-nézett rám kérdőn.Miért akar ma mindenki ki készíteni.
-Azért mert ott van a barátom,ott lakok és imádok ott élni és nem akarok ide költözni,mert nekem jó ott.-mondtam tagoltan,hogy ő is meg értse.
-Kicsim,itt az ideje,hogy haza gyere.És akár mennyire is szeretnéd,nem fogom hagyni,hogy 5 huligánnal élj egy fedél alatt.Ide költözöl hozzánk és punk-tum.-jelentette ki az ujjával mutogatva.
Már pedig én nem fogom hagyni,hogy ő döntsön az életemről.
-Nem költözök,fogd már fel végre!-emeltem meg a hangomat-mire anyám kicsit össze rezzent.
Oké,lehet hogy nem kéne ezt csinálnom vele,de már így is tiszta ideg vagyok és örülnék neki,ha ő nem idegesítene fel még jobban.
-Nem érdekel miért akarsz ott maradni,amíg én vagyok az anyád azt csinálod amit én mondok!-ordította le a fejemet.
-Maggie hallgass szépen anyucira és költözz haza,úgy sem szeret téged senki sem,legalább anyucid karjaiban ki sírhatod magad-gügyögött nekem Harry,mire idegességemben felborítottam egy vázát,de "tök véletlenül."
Nem akartam sírni,ahogyan hangja elérte fülemet,de akarva-akaratlanul kicsordult az első könnycsepp,amit követett még 1000.Az ajtóhoz siettem és vissza ordítottam onnan,ahogyan csak tudtam.
-Dögölj meg Harry Styles!-majd becsaptam a dolgozó szoba ajtaját.
Az előtérbe siettem és fel aggattam magamra csizmámat és bőr dzsekimet,majd rögtön ez után ki léptem a kissé hűvös utcára. Nem érdekelt,hogy az emberek végig engem néznek,ahogyan futok egyik helyről a másikra,csak találni akarok valamit,ami haza szállít.
Nem akarok azokra a percekre gondolni,amik éppen az előbb múltak el,nem akarok Harry-re és az át verésre gondolni,vagy hogy miért tette,sem arra,hogy anyámékhoz kell költöznöm,ha akarom,ha nem....már pedig én nem akarom!
Jó pár utcát futottam,mire végre tudtam fogni egy taxit,majd a sofőrnek lediktáltam a címet és már úton is voltam haza fele.Már csak egy valami tud meg nyugtatni,az pedig kedvesem ölelő karja,s csókjai melyeket ajkaimon felejt.Eléggé idegesített,a sofőr tekintette mivel mp-enként bele nézett a vissza pillantó tükörbe és engem kezdett el fixírozni,ezért amint meg érkeztünk kifizettem és be siettem a házba.Úgy tűnt senki sincs itthon,bár a fiúk hagytak egy üzenetet,hogy elmentek bevásárolni.Hát oké.
Vissza mentem a nappaliba és be akartam kapcsolni a tv-t,hogy addig is ne unatkozzak,amikor hangokat hallottam fentről.
Pedig az előbb mintha azt olvastam volna,hogy nincsenek itthon,de ezek szerint valaki mégis van a házban.
Nem ijedtem meg,hogy egy betörő lehet az,mivel senki sem olyan hülye,hogy a híres nevezetes One Direction házába törjön be,ezért nyugodtan sétáltam fel az emeletre,meg nézni mi a hang forrása,majd kedvesem ajtaja előtt álltam meg.Nem hallottam különösebb hangokat,de tudom,hogy innen jöttek.
Kezemet a kilincsre helyeztem,majd lenyomva azt beléptem a szobába,de ami ott fogadott,bár ne jöttem volna haza.Louis egy pucér lányon feküdt,rajtuk pedig a takaró,ami egyébként nem fedett sokat,mivel már a lábuk aljáig le volt csúszva.Láttam,amit láttam,de még így sem hittem a szememnek.
Az a fiú,akit úgy szerettem,most egy másik lányt baszogat és észre sem vesz engem,kisiettem a szobából és könnyeimmel küszködve mentem a konyhába tele töltöttem egy lavór vizet,persze hideg vizel és vissza mentem a baszó pároshoz,majd a lavór tartalmát rájuk borítottam.Ijedten rebbentek szét,majd a csaj rögtön magára kapta a takarót,amint észre vett,addig "barátom" próbálta fel fogni mi is történt az imént.
-Mi a.....?-kezdett bele idegesen,de ahogy észre vett ijedt tekintettel nézett végig rajtam
-Hozzak jeget vagy lehűltök magatoktól is.-kérdeztem idegesen egyikről a másikra nézve.
-Maggie én,nem,vagyis izé...ez nem az aminek látszik-pattant fel az ágyról Louis,majd magára kapott egy alsó gatyát és elém sétált.persze,löki a szokásos szöveget,mint a filmekben,pedig azokban sem jön be ilyen helyzetekben.
-Aha,akkor biztosan gruppenbe akartátok,csak már nem bírtatok megvárni.Vagy úúúúúú....várj Pornó színész nő vagy igaz?-mutattam a csajra gúnyos mosollyal a képemen.-Tuti,hogy ez a kandi kamera,mert én úgy veszem észre tetszett a nézőknek,de várj...hol vannak az emberek?Hogy akartátok így gruppenbe nyomni,ha csak ketten vagytok?-néztem a csajra,aki majdnem el sírta magát,asszem ez miattam van,de kit érdekel?
-Maggie hagyd abba.-szólt rám Louis dühösen.Rögtön ideges lettem én is és mellkasánál fogva odébb löktem,mire majd nem seggre esett.
-Hagyjam abba?-kérdeztem a barnát,mire megszeppenten bólintott egyet.
-Figyeled Lou a csajod egy beszari,ja várj azt hittem én vagyok a csajod,már pedig én nem vagyok beszari,de akkor ő ki?-mutattam a barna csajra,aki már el is kezdett sírni...milyen gyenge....pont te mondod,aki végig bőgte a fél napot-nevetett ki belsőm,akit rögtön le is csaptam egy fa kalapáccsal.
-Ne beszélj így vele.-pattant fel Lou és karon ragadott,ami be vallom kibaszottul fájt,tuti ott marad a nyoma,de most nem ezzel foglalkozok.
-Ne érj hozzám,te rohadék!-vágtam pofon szabad kezemmel.Annyira erőset ütöttem,hogy feje oldalra fordult és arcán egy gyönyörű szép piros folt éktelenkedett,amit az imént okoztam neki...hoppá.
Dühösen nézett rám,majd keze lendült egyet és vissza adta előbbi húzásom,de az övé jóval erősebbre sikeredett.Nem,hogy a fejem elfordult,de még a lábaim is fel mondták a szolgálatot és mivel elengedett a földre zuhantam.Eddig bent tartott könnyeim most utat törtek maguknak gyengeségem miatt,így teljesen meg aláztatva néztem fel rá.Láttam rajta,hogy megbánta,amit az előbb csinált és kicsit begörnyedt,hogy fel segítsen a földről,de mit sem törődve "segítő" kezeivel,fel álltam magamtól és az ajtó felé sétáltam,de mielőtt bezárult volna mögöttem vissza szóltam..
zene:(Ajánlott zene:Britney Spears:Everytime)
-Azt hittem nőt soha nem ütnél meg.-mondtam könnyeim törölgetve,de mivel megint fel vette dühös pozícióját frappáns választ adott.
-Nőt soha,sőt még gyereket sem,de te nem vagy egyik sem.Azt hiszem ebben a pillanatban leginkább egy cafkára hasonlítasz.-nevetett fel keserűen,majd meg sem várva válaszom bezárta előttem az ajtót.
Cafka......ez az egy szó jellemezne engem?Léptem ki a házból gondolataimba merülve.
Azt nem tudom,hogy most hova megyek,vagy mit fogok csinálni,azt sem tudom,hogy pontosan mi zajlik le bennem.Fáj,hogy ezt gondolja rólam,annak ellenére,hogy szeretem,azt hittem ő is szeret,bár ne hinnék semmiben,hisz nem egy mesében élünk.Itt nincs szőke herceg,nem jön el érted a daliás lovag,hogy megmentsen,itt nem éled túl a holnapot,ha nem harcolsz.
Nem tudom,hogy miért történik meg mind ez velem,miért csak engem bánt az isten,hogy ezt a sok gondot a nyakamba zúdította?miért hagyta,hogy bele szeressek abba a fiúba,aki nem hozzám való?
Ez egy eléggé mozgalmas nap volt.......azt hittem,minden rendben lesz,de aztán meg hallottam,egy beszélgetést,de mind ezek után,miért tudok még meg lepődni?
Az unoka testvérem,igazából nem is az,csak átvert,mint a pasim,aki megint nem tartozik hozzám,mivel ezzel szakítottam vele.Megcsalt,tudom,hogy hihetetlen,de így igaz.Éppen ezért.....nem tudom,hogy miért születtem,mit akart a sors amikor a világra hozott?Ha fájdalmat akart okozni még egy teremtménynek akkor sikerült neki.De kár,hogy pont én vagyok az aki a legrövidebbet húzta.
Ha már a születésen gondolkozok...mi lenne,ha meg halnék?Vajon sokan sírnának a temetésemen,sokan gyászolnák azt a lányt,aki fel adta a világ leg nagyobb harcát?magát az életet........Az öcsém,vagy húgom...tudná,hogy létezett a családban egy olyan lány,aki eldobott mindent magától,jót és rosszat egy aránt....de lenne értelme meghalni?Egyáltalán van értelme élni?
Mert,ha az élet ilyen fordulatokra képes,akkor én inkább el kerülném.
A könnyeim melyek most végig folynak arcomon nem érdekelnek,elég meg aláztatásban volt ma részem.
Fájdalom mely most körül öleli lelkem,szét szabdalja szívem és testem életben tartja,hiszen ha nem fájna nem is élnék.
Felfogtam,hogy jobban oda kellene figyelnem mielőtt átmegyek az úton,megtanultam számolni,írni s olvasni is,tudok rajzolni és még sok más dolgot..........de a szerelemhez nem értek.
Ha az élet citromot add,csinálj limonádét-mondják az emberek.......de ha nincs vizem és cukrom?Akkor megint csak a savanyú citrom van teljesen egyedül......mint én,már nem tudom kiben bízhatok.
Harry,akit teljes szívemből szerettem,átvert,össze törte lelkem mely már megrepedt egyszer...de most.Fáj,hogy így bánt velem,hogy hazudott,hogy nem mondta el csak most és hogy az anyám félig segitette őt a titok meg tartásában.
Louis aki össze törte szívem s ön becsülésem,egy cafkát faragott belőlem m vettem és aztán meg ütött.....ez az amit soha nem gondoltam volna róla.Azt mondta szeret,mégis elhagyott,össze feküdt valakivel,akit nálam sokkal többre tart,akit mindentől megvéd nem úgy,mint engem.Őt jobban szereti,és már ott vannak egymásnak,mivel engem odébb lökött az útból.
És az anyám,aki követelőzik és nem tartja semmire a barátságot,a szerelmet.....és igaza is van.
Legjobb barátom Harry teljesen átvert és szerelmem Louis megcsalt.........igaza volt anyának.
Nem szerettem volna,hogy ez legyen,én a fiúkkal akartam maradni,szeretem őket,mind ezek ellenére is,már késő teljesen meg utálni őket.......de így.
Nem akarok egyik szemébe sem nézni......szóval nem igazán van választásom.
Új ház,új környezet,új élet.....vigyázat mostantól minden megváltozik.
Hali.Iratkozz fel,pipálj,írj a rész alá vagy chat-be,szavazz,hagyj magad után nyomot :)
***Timi***
*Louis szemszöge*
Amióta elment a szobámba zárkóztam és gondolkoztam.
Igen,így hogy már lassan 1 hete nincs velem,eléggé sok gondolkozási időm marad,most is a nagy francia ágyamon fekszem és a plafont bámulva pörgetem elmém legeldugottabb emlékeit.
Nagyon szeretem Maggiet, és úgy érzem vele mindig,minden rendben lesz.Imádom őt és lehet,hogy még nem feküdtünk le,de ígéretes kis csaj,ezt persze nem csak a farkam mondja,hanem a szívem is húz-e felé az érzés felé.Nem akarom kihasználni,hiába hiszi mindenki azt,hogy bántani fogom,vagy megcsalom.....nekem csak ő kell.Ilyet eddig csak egyszer éreztem,de meg is bántam mostanra,az a lány,akit akkoriban szerettem,tényleg mindennél jobban imádtam őt,talán még az életem is oda adtam volna érte,de rá kellett jönnöm,hogy nem hozzám való.Mindenki azt állította,hogy meg csal,meg kihasznál engem,de én nem hittem senkinek sem,még a saját anyámat is el taszítottam miatta,de rá 2 hétre kiderült,hogy igazuk volt.
Azon a szörnyű és fárasztó napon,amikor haza értem hozzá....nem vágytam semmire,csak az ő ölelő karjaira és egy forró fürdőre,de a forró helyett,hideg zuhanyként ért,amikor meg láttam akkori kedvesem egy másik férfi karjaiba.Rögtön eldurrant az agyam és meztelen barát nőmről lerángattam őt,persze mind kettőjük meg ijedt,amikor észre vették ideges képemet,de ami az után következett.........fél holtra vertem a csávót,úgy hogy talán levegőt is alig kapott,persze Eleanor (barát nőm),engem oktatott ki és közölte velem,hogy már nem szeret és soha sem szeretett,hogy csak egy futó kaland voltam.
Ezek után hónapokig ki sem néztem a szobámból,naponta ettem talán egy szendvicset,de azt sem mind,mégis próbálkoztam túl tenni magam rajta és ennyi idő után,végre el mondhatom,hogy már nem érdekel az a rohadt kis hárpia.........aki kb.1 órával ezelőtt küldött egy sms-t.
Hát ja ez a gondolkodásom tárgya,mivel abban az üzenetben az állt,hogy találkozni szeretne velem négy szemközt,mert valami nagy bajba keveredett.
Persze ilyenkor jó vagyok neki,amikor valami baja van,de még is ő volt a barát nőm és bár megcsalt,szinte kötelességnek érzem,hogy segítsek neki.Tudom nem valami bizalom felkeltő dolog,hogy holnap jön haza a barát nőm én meg elmegyek az exemhez,csak azért mert ő azt akarja,de ha tényleg valami baj történt?
Akkor mi van,ha komoly baja eset és meg ijedt,ezért hívott fel engem,hiszen én mindig meg védtem még a fűszálaktól is(!)Tudom nem szép,hogy nem foglalkozva azzal,hogy van barát nőm,megyek egy másik csajhoz,de mégis el indultam..........és már lassan a háza előtt állok,kezem automatikusan emelem és a következő pillanatban meg hallom a csengő fül süketítő hangját,ami kiránt ábrándozásomból.
Hallom ahogy valaki a lépcsőn siet lefelé,aztán már nyitódott is az ajtó és az illető karon ragadva berángatott a házba,azon belül pedig a nappaliba.
Helyet foglaltam a kanapén,míg ő az egyik fotelbe ült bele.Az idegességet csak úgy szelni lehetett volna egy teljesen életlen késsel,egyikünk sem szólalt meg,én azt vártam,hogy ő szólaljon meg elöszőr,mivel ő hívott ide,de ahogy láttam ő meg rám várt,hogy majd én töröm meg a csendet.......e helyet csak forgattam a fejem jobbra-balra.
Ez a ház semmit sem változott,azaz valamit biztos,mivel látok pár új tárgyat amik eddig nem voltak itt,a szőnyeg is más lett,de ezektől a dolgoktól függetlenül minden ugyan úgy néz ki,mint akkoriban.......még ő is.
Fejem rögtön rá kaptam,ahogy megéreztem egy kezet enyéimre simulni,szemöldök ráncolva figyeltem,ahogy le ül mellém a kanapéra és aggódó tekintettel végig simít arcomon.
Nem húzódtam el,mert tudtam,hogy ez után elmondja amit akar és mehetek haza,meg persze annak ellenére amit tett tudom milyen törékeny és bár meg bántott,én nem szándékozom őt bántani azzal,hogy elhajolok előle,hiszen tudom,hogy ha megtenném nézhetném azt a csalódott és megalázott képét.
-Miért küldted az sms-t?-kérdeztem meg végül,megszakítva ezzel a kínos csöndet.
Kezeit elvette rólam és talán kicsikét odébb is húzódott,majd nagy levegőt véve megszólalt.
-Figyelj Louis.Tudom,hogy rosszat tettem és hidd el nagyon,de nagyon sajnálom.Nem tudom mit gondoltam akkor,csa...csak megtörtént.Tudom,erre nincs kifogás és nem is azért hívtalak,hogy erről beszéljek most.
Én csak......azt akarom mondani,hogy....hogy még mindig szeretlek.Kérlek,kezdjük újra a kapcsolatunkat,szeretlek és azt szeretném,ha örökké az enyém lennél.-mondta könnyező szemekkel.A sírás határán állt,azt sem tudom,hogyan bírta értelmesen kinyögni a szavakat,amiket előbb a saját fülemmel hallottam,nem tudom hogy gondolta ezt és már igazából,ezek után semmit sem tudok.
Talán szeretem még és akár újra is kezdhetnénk,de kibaszottul rosszul éreztem magam miután megláttam,ahogy más őt bassza,aztán meg ahogyan ott hagyott.
De ezek után is......még mindig érzek iránta valamit,úgy érzem minden olyan lehet,mint régen,de nekem ott van Maggie és nagyon szeretem,mindent meg adnék azért,hogy most vele legyek,hiányzik és nem akarok neki fájdalmat okozni.Hiszen ő az én kis szerelmem,az angyalom a kedvesem........ő a mindenem.
De most itt van Eleanor,akit még mindig szeretek........Legalább annyira,mint Maggiet,de az a személy akiért én tényleg meg őrülök,na ő kell nekem.És pont ebben a pillanatban jöttem rá,hogy kit szeretek igazából,mindennél jobban,akire most a legjobban vágyom.
Már tudom ki kell nekem........
*Maggie szemszöge*
Egész héten robotoltam.Már nem úgy értem,hogy komolyan dolgoztam volna,csak úgy jól illik ide a "robotolás" szó.
Amikor megérkeztünk még a szavam is el állt a háztól,a környéktől és az egészet egybe véve mindentől.
Meg ismeretem anyám barátját,akiről kiderült,hogy egész jó fej tud lenni,ha akar és nem mondom,hogy meg szerettem,de ha szóba kerül akkor már nem úgy fogadom,mint régen,igaz akkor sem helyettesít heti az apámat,de ha anyám boldog vele akkor elfogadom a döntését,eddig nem láttam Krisztán-on semmi féle erőszakra vagy gyilkos hajlamra való dolgot.....remélem később sem fogok.
Ja igen,voltunk ultra hang vizsgálaton anyuval és mit tudtunk meg(?).......semmit
Na jó ez így teljesen nem igaz,mivel megtudtuk,hogy a baba szépen fejlődik és teljesen egészséges,de a nemét csak a következő hónapban tudjuk meg,mivel most még nem lehet rendesen kivenni,hogy fiú vagy lány lesz-e.Éssss.......kaptam én is ultra képe róla :D,azaz ultra hang felvételes képet,de szerintem könnyebb ha csak annyit mondok,hogy ultra kép.
Aztán a hét többi részében,teljesen lefárasztott anyám,Harryről nem is beszélve(!),elmondtuk anyának,hogy Harry a rokonunk,erre tisztára hülye fejet vágott,de aztán megbeszélték a dolgokat...NÉLKÜLEM!!
Ez tiszta szemétség,hogy kihagytak,pedig kíváncsi voltam,hogy magyarázza el ezt Harry,mivel anyám-nak is olyan "erős" a felfogó képessége,mint nekem,én meg persze kíváncsi vagyok arra is amit már tudok szóval,na.
Miután sikeresen elrendeződött a dolog,sietnem kellett.......hogy hova(?),hát anya hirtelen üzem módot váltott és fel csapot hiper-szuper anyucinak,amit úgy próbált el érni,hogy minden boltba el rángatott és milliónyi ruhát,ékszert,meg minden féle dolgot vásárolt nekem,ami valljuk be mosolyt csalt az arcomra,de a lábaim egy székért ordítoztak.persze Harry,neki jó dolga volt,ő választhatott,hogy golfozni megy Krisztán-nal vagy velünk jön vásárolgatni,na mit gondoltok mit választott?Még szép,hogy nem a butikok között akart mászkálni,pedig én is szerettem volna golfozni menni.
Na,majd máskor móresre tanítom azt az önelégült kis majmot,aki még ki is nevetett miután lebukfenceztem a kanapéról!
Igen én szerencsétlen,megtettem,de nem nevezném bukfencnek,inkább egy félre sikerült landolásnak,pedig csak aludtam,aztán egy puffanás és a következő pillanatban a földön kötöttem ki,amit az a szemét fel is vett és még szép,hogy elküldte a fiúknak is,akik persze chatelés közben jól kinevettek.
De ezért még meg fizet Harry!!
És a hét további részében még jól is éreztem magam :D a kertben sütögettünk,aztán medencéztünk,mivel a zord hideg ellenére,ami már nem is olyan vészes,bár Londonban sosincs jó idő,mind egy,a lényeg az,hogy medencéztünk....a házban!mivel bent ki van alakítva egy külön "mini strand" rész.
És még én hittem azt,hogy unatkozni fogok,de nem így lett,összefoglalva a dolgokat egy héten belül fel vásároltam szinte egy egész boltot,szaladgáltam anyám után a plázában,verekedtem Harry-vel a tv-kapcsolóért,beszéltem a fiúkkal telefonon és gépen is,sütögettem pár dolgot,bele értve az egyik kéz törlőt is,ami miattam égett porrá,medencéztem,próbáltam Harryt legyőzni a medencében,aztán videó játékban is,de egyik sem sikerült,és most itt állok a szekrényem előtt és azon gondolkozok,miket pakoljak be a bőröndömbe,ennyi ruha közül van mit választani.
Végül majdnem egy órámba került mire mindent elpakoltam és a bőröndöt is sikerült be cipzáraznom,majd mind ezek után le osontam a lépcsőn a konyhába egy kis nasiért.
Terveim szerint kivettem egy tálat és tele öntöttem tejjel,majd abba jó pár maréknyi csoki bogyót szórtam,amint ezzel elkészültem fogtam egy kanalat és vissza indultam a szobámba,hogy majd ott elfogyasztom reggeli ebédemet,mivel már dél is elmúlt én meg nemrég keltem fel,szóval nekem ez egy reggeli ebéd.
Azt hittem egyedül vagyok a föld szinten,mivel Krisztán-t ma be hívták dolgozni,anya meg azt mondta boltba megy,arról meg ne is beszéljünk,hogy Harry meddig alszik,de amint a dolgozó szoba előtt haladtam el megtorpantam.Hangok szűrődtek ki a szoba falai közül,nem volt hangos,de ki lehetett venni belőle,hogy kik társalognak oda bent.Rögtön magával ragadott a kíváncsiság,hogy vajon miket beszélhetnek,kiről vagy éppen miről és ehhez hasonló kérdések keringtek a kobakomban,szóval letettem a tányér kaját az egyik szekrényre és teljesen az ajtóhoz tapadva kezdtem el hallgatózni.Tudom,csúnya szokás kihallgatni mások beszélgetésit,de valahogy úgy éreztem ezt muszáj hallanom..........és nem tévedtem.
*Amit hallottam*
-Harry tudom,hogy te csak jót akartál neki,de akkor is el kell mondanod az igazat.-hallottam meg anya hangját az ajtó túl oldaláról.
Aztán egy hangos sóhajtást hallottam,majd megszólalt a másik illető.
-Tudom.De nem akarom elmondani,biztos vagyok benne,hogy ezek után meg utálna.És én ezt nem akarom,nem akarom hogy elhagyjon azért,mert megint valami hülyeséget csináltam amit nem kellett volna.Nem bírnám ki,ha megint elveszíteném,elég volt egyszer át élnem ezt az érzést és többször nem szeretném.-jelentette ki Harry ellent mondást nem tűrő hangon.
Az agyam 1000 meg egy-el kezdett el kattogni,a gondolatok és emlékek nem hagytak nyugodni,hirtelen minden egyszerre özönlötte meg agyamat,de egyik emlék képről sem tudtam eldönteni,hogy mégis miről beszélhetnek.Nem értettem a beszélgetés kit próbál védeni,Harry-t vagy azt akiről beszélnek,de kiről beszélnek(?),valamelyik fiúról(?),egy közeli ismerősről(?),vagy rólam(?),én lennék az a személy,akit anya próbál védeni(?),miért beszélnének rólam(?),és mit értett az alatt Harry,hogy megint elveszítené(?),mi folyik körülöttem(?)!!!-ugrottak be a kérdések egymás után,melyekre választ akarok,de most rögtön!
-Soha nem tudhatja meg az igazat.-mondta Harry szomorúan.
*Ezek után*
Már tudom,hogy rólam beszélnek és azt is tudni akarom,hogy mit nem tudhatok meg.
Miért nem akarja nekem el mondani senki sem az igazat?,miért kell hazudni?
Eldöntöttem......most azonnal meg fogom tudni mindenre a választ.
Szívem hevesebben kezdett verni,ahogy kezem a kilincsre helyeztem,a levegő csak úgy áramlott a tüdőmbe,ahogy be szívtam az életet adó oxigént,s ezzel erőt véve magamon berontottam a szobába.
Hirtelen elcsendesültek és ijedten kapták rám tekintetüket,de mit sem törődve ezzel vagy a kisebb mennyiségű adrenalinnal,ami most uralja testemet megkérdeztem,ami a leg jobban foglalkoztatott.
-Mit nem tudhatok?-néztem anyámra,majd rögtön az előtte álló fiúra.Egyikőjük sem szólalt meg,kínos csendre ítéltettünk,amit nem hagyok bekövetkezni.Nagy levegőt vettem,s most már dühösen kérdeztem meg újra.
-Mit nem tudhatok?!-emeltem meg a hangom,de még mindig nem ordítottam.
-Harry mond már el neki az Isten szerelmére.-nézett anyám a megszeppent fiúra,majd lökött rajta egy kicsit,hogy felém fordítsa.
Anyám bátorítóan rá mosolygott,majd kicsit odébb lépkedett,hogy csak engem lásson maga előtt Harry.
Kíváncsian figyeltem minden mozdulatát,hát ha egyszeriben megszólal,de pár perc múlva még mindig csendben állt lesütött szemekkel.
-Harry,ne szórakozz,mond már el a francba is.-üvöltöttem rá,mire kicsit meg ugrott és ijedten nézet arcomra.
Ha tudom,hogy így fogadja hamarabb rá ordítottam volna,mivel végre beszédre nyitotta száját,amin kivételesen hang is jött ki.
-Arról van szó,ho..hogy...izé.Amikor volt az a buli.....és tudod,én meg Lou össze verekedtünk,és izé,én.....mondtam valamit.-sütötte le szemét.
-Folytasd nyugodtan,hallgatlak.-mondtam ingerülten,várva a válasz többi részét.
Nem tudtam mire gondoljak,ingerült voltam,szinte már a hajamat téptem idegességemben,arról nem is beszélve,hogy nagyon pofozkodhatnékom volt.
-Akkor mondtam valamit.-ismételte meg önmagát,majd fejét felemelve rám nézett-Azt mondtam,hogy unoka testvérek vagyunk,de az igazság az....hogy hazudtam,nem vagyunk rokonok.-mondta sajnálkozva,nekem meg a földet verdeste az állam..Ezt nem hiszem el!Oké,hogy hazudott ez már magában rossz,de hogy egy ilyen fontos dologról!És én még azt hittem,hogy szeret,hogy jó testvérek lehetünk,hogy neki mindent elmondhatok,hiszen én megbíztam ebben az emberben.....egészen idáig.
-Hogy gondoltad ezt?!Ha?Te rohadék,és én még megbíztam benned!-kezdtem el ordítozni teljes torokból.
Nem érdekel,hogy anya pár lépéssel arrébb figyel minket,az sem érdekelt,ha ránk dőlt volna a ház,de tudni akartam a teljes igazságot.
-Maggie,kérlek ne ordítozz.Én csak miattad csináltam,hidd el én nem...-kezdett magyarázkodásba Harry,de annyira dühös voltam,hogy kezem lendült és arcán csattant.Kapkodva szedtem a levegőt,míg Harry erős ütésem miatt elfordította fejét,arcán látszott kezem lenyomata,de nem foglalkoztam vele.
-Mit nem?!Nem gondoltad,hogy rá jövök?!Egy kibaszott nagy fasz fej vagy,az van,hogy most úgy kirúgnám a beled,hogy lélegezni sem bírnál!-ordítottam könnyes szemekkel.
-Maggie,ne beszélj így vele.Csak miattad csinálta.-próbált nyugtatgatni anyám tőlem pár lépéssel arrébb.
-Ne beszéljek így vele?Már bocsánat,hogy élek és vannak érzéseim!Nem érdemled meg,hogy akár rád nézzek!-ordítottam tovább Harry-re aki rám kapta tekintetét és immár dühösen ő is meg szólalt
-Nem érdemlem meg?Te nem vagy normális.Nem csináltam semmi rosszat,egy hazugság volt,de kibaszottul nem tudod,hogy miért csináltam és már most el ítélsz!Szerinted miért nem akartam el mondani,ha?-emelte fel a hangját ő is.De nem ijedtem meg,nem érdekel mennyire hiszi magát nagy menőnek,nem érdekel miért magyarázkodik,már ő maga sem érdekel,menjen a gecibe.
- Tudod mit?Nem érdekelsz,se te,sem pedig hogy miért hazudtál.Kibaszottul örülnék neki,ha nem pofáznál vissza,mivel most csak nekem van jogom felháborodni.Tudod miért?-tartottam hatás szünetet-Azért mert engem vert át az akiben talán a legjobban bíztam,én költöztem oda hozzátok,mert te azt akartad,én hülyéskedtem veled,és igen jól éreztem magam,de ennek vége.Átvertél Harry,becsaptál úgy,hogy észre sem vetted magad és tudod mit(?) felőlem akár meg is dögölhetsz,már az sem érdekelne.-kiabáltam zokogva.
Nem akartam megütni,nem lett volna értelme.....a külső sebek be gyógyulnak,csak a belső sérülések maradnak ott örökké.-Igazából.......fájt,kibaszottul fájt,hogy így átvert,annak ellenére,hogy mennyi időt töltöttünk együtt,a sok vicc,a poénok,a szívatások,a beszélgetések.......majdnem mindent elmondtam neki,mindent!De ennek itt és most vége....már nem bízom meg benne többé és ha tehetem nem is találkozok vele.
-Kicsim,miért laksz náluk?-szakított ki anya a kíváncsiságával.A francba!Megtudta....
-Igen Maggie,meséld csak el anyukádnak,hogy miért nálunk mereszted a picsádat.-mondta Harry gúnyosan,amitől rögtön felment bennem a pumpa.
-Neked kuss van!-néztem rá szúrós szemekkel,nem tudom,hogy a könnyek szúrták a szemem,vagy csak úgy alap az idegesség miatt,de ha már ki derül a titok,akkor legalább tőlem tudja meg.
-Anya a régi házunkat felgyújtotta egy vad barom,aki egyébként a pasim,de nem ő tehet róla és szeretem,de akkor ezt még nem tudtam,de most már tudom,és oda költöztem hozzájuk,mert azt akarták,mert féltem neked elmondani,mert na és az van,hogy már hónapok óta velük élek és nem járok suliba,pedig éretségizni szeretnék,de mivel jól éreztem magam velük ezért na,és nem mertem neked szólni,mert terhes vagy és nem akartam,hogy ideges legyél,és akkor valami stresszes bajod legyen és életemben nem gondoltam volna,hogy Harry egy ilyen fasz kalap,ha tudom nem hoztam volna el,de ez már mind egy,és azt szeretném mondani,hogy ne haragudj,és ki fizetek mindent,amint tudom.-hadartam el egy levegőre.Ennyi és-t és mert-et még életemben nem mondtam egymás után,főleg nem egy mondatban,de legalább bevallottam az igazat,nem úgy,mint egyesek(célzok ezzel a kis Harrykére)blööö.....
Anya le sokkolódva nézet rám,majd fejét piros szín vette át,amiből tudtam,hogy mérges.Ebből már sehogyan sem jövök ki jól.
-Mi a francot képzeltél Maggie?Mégis mióta laksz 5 fiúval?Miért nem szóltál?És,ha bajod esik?Hogy gondoltad ezt az egészet?-kezdett el ordítozni velem.Szememből megint potyogni kezdtek a könnyek,melyek végig folyva arcomon eláztattak.
-Tudom,hogy szólnom kellett volna,de nem mertem.-sütöttem le tekintetem,bár anya kezei vissza rántottak a jelenbe.Azt hittem meg fog ütni,na jó ezt azért nem,de legalább ordítozhatott volna,de ezt sem...e helyet megragadta karomat és szorosan magához ölelt.Meglepett ez a hirtelen jövő gesztus,de azért vissza öleltem.
-Nem is haragszol.-kérdeztem miután elváltunk egymástól.
-De igen,nagyon is haragszom,de sokkal fontosabb az,hogy nem esett semmi bajod,mint egy ős régi ház,ami jó pár milliómba került.-legyintett nevetve,majd újra magához ölelt.
Ennél nem is lehetne jobb....ja de mégis van,még pedig a következő mondata.
-Most már legalább végre együtt lehetünk.Hidd el nagyon jó lesz,már megvan a szobád és a bőröndökre nem lesz már szükség,meg elmegyünk nyaralni és.......-folytatta volna mondókáját boldogan,de eltoltam magamtól és hitetlen kedve megkérdeztem.
-Hogy mi van?-húztam fel a szemöldököm értetlenül.Anyám rögtön fogta mit nem értek és választ is adott kérdésemre.
-Kicsim,ide költözöl hozzánk,már nem kell azokat a fiúkat lenned.Végre egy család lehetünk.-ujjongott.
Kicsit le fagytam-e mondat után,de gyorsan feleszméltem bambulásomból és rögtön hárítottam.
-Anya én nem költözök ide,a srácokkal maradok.-jelentettem ki komoly tekintettel.Anyám rám nézett és el nevette magát.
-Ugyan Maggie,ne viccelj,miért maradnál velük,amikor velünk is lehetnél?-nézett rám kérdőn.Miért akar ma mindenki ki készíteni.
-Azért mert ott van a barátom,ott lakok és imádok ott élni és nem akarok ide költözni,mert nekem jó ott.-mondtam tagoltan,hogy ő is meg értse.
-Kicsim,itt az ideje,hogy haza gyere.És akár mennyire is szeretnéd,nem fogom hagyni,hogy 5 huligánnal élj egy fedél alatt.Ide költözöl hozzánk és punk-tum.-jelentette ki az ujjával mutogatva.
Már pedig én nem fogom hagyni,hogy ő döntsön az életemről.
-Nem költözök,fogd már fel végre!-emeltem meg a hangomat-mire anyám kicsit össze rezzent.
Oké,lehet hogy nem kéne ezt csinálnom vele,de már így is tiszta ideg vagyok és örülnék neki,ha ő nem idegesítene fel még jobban.
-Nem érdekel miért akarsz ott maradni,amíg én vagyok az anyád azt csinálod amit én mondok!-ordította le a fejemet.
-Maggie hallgass szépen anyucira és költözz haza,úgy sem szeret téged senki sem,legalább anyucid karjaiban ki sírhatod magad-gügyögött nekem Harry,mire idegességemben felborítottam egy vázát,de "tök véletlenül."
Nem akartam sírni,ahogyan hangja elérte fülemet,de akarva-akaratlanul kicsordult az első könnycsepp,amit követett még 1000.Az ajtóhoz siettem és vissza ordítottam onnan,ahogyan csak tudtam.
-Dögölj meg Harry Styles!-majd becsaptam a dolgozó szoba ajtaját.
Az előtérbe siettem és fel aggattam magamra csizmámat és bőr dzsekimet,majd rögtön ez után ki léptem a kissé hűvös utcára. Nem érdekelt,hogy az emberek végig engem néznek,ahogyan futok egyik helyről a másikra,csak találni akarok valamit,ami haza szállít.
Nem akarok azokra a percekre gondolni,amik éppen az előbb múltak el,nem akarok Harry-re és az át verésre gondolni,vagy hogy miért tette,sem arra,hogy anyámékhoz kell költöznöm,ha akarom,ha nem....már pedig én nem akarom!
Jó pár utcát futottam,mire végre tudtam fogni egy taxit,majd a sofőrnek lediktáltam a címet és már úton is voltam haza fele.Már csak egy valami tud meg nyugtatni,az pedig kedvesem ölelő karja,s csókjai melyeket ajkaimon felejt.Eléggé idegesített,a sofőr tekintette mivel mp-enként bele nézett a vissza pillantó tükörbe és engem kezdett el fixírozni,ezért amint meg érkeztünk kifizettem és be siettem a házba.Úgy tűnt senki sincs itthon,bár a fiúk hagytak egy üzenetet,hogy elmentek bevásárolni.Hát oké.
Vissza mentem a nappaliba és be akartam kapcsolni a tv-t,hogy addig is ne unatkozzak,amikor hangokat hallottam fentről.
Pedig az előbb mintha azt olvastam volna,hogy nincsenek itthon,de ezek szerint valaki mégis van a házban.
Nem ijedtem meg,hogy egy betörő lehet az,mivel senki sem olyan hülye,hogy a híres nevezetes One Direction házába törjön be,ezért nyugodtan sétáltam fel az emeletre,meg nézni mi a hang forrása,majd kedvesem ajtaja előtt álltam meg.Nem hallottam különösebb hangokat,de tudom,hogy innen jöttek.
Kezemet a kilincsre helyeztem,majd lenyomva azt beléptem a szobába,de ami ott fogadott,bár ne jöttem volna haza.Louis egy pucér lányon feküdt,rajtuk pedig a takaró,ami egyébként nem fedett sokat,mivel már a lábuk aljáig le volt csúszva.Láttam,amit láttam,de még így sem hittem a szememnek.
Az a fiú,akit úgy szerettem,most egy másik lányt baszogat és észre sem vesz engem,kisiettem a szobából és könnyeimmel küszködve mentem a konyhába tele töltöttem egy lavór vizet,persze hideg vizel és vissza mentem a baszó pároshoz,majd a lavór tartalmát rájuk borítottam.Ijedten rebbentek szét,majd a csaj rögtön magára kapta a takarót,amint észre vett,addig "barátom" próbálta fel fogni mi is történt az imént.
-Mi a.....?-kezdett bele idegesen,de ahogy észre vett ijedt tekintettel nézett végig rajtam
-Hozzak jeget vagy lehűltök magatoktól is.-kérdeztem idegesen egyikről a másikra nézve.
-Maggie én,nem,vagyis izé...ez nem az aminek látszik-pattant fel az ágyról Louis,majd magára kapott egy alsó gatyát és elém sétált.persze,löki a szokásos szöveget,mint a filmekben,pedig azokban sem jön be ilyen helyzetekben.
-Aha,akkor biztosan gruppenbe akartátok,csak már nem bírtatok megvárni.Vagy úúúúúú....várj Pornó színész nő vagy igaz?-mutattam a csajra gúnyos mosollyal a képemen.-Tuti,hogy ez a kandi kamera,mert én úgy veszem észre tetszett a nézőknek,de várj...hol vannak az emberek?Hogy akartátok így gruppenbe nyomni,ha csak ketten vagytok?-néztem a csajra,aki majdnem el sírta magát,asszem ez miattam van,de kit érdekel?
-Maggie hagyd abba.-szólt rám Louis dühösen.Rögtön ideges lettem én is és mellkasánál fogva odébb löktem,mire majd nem seggre esett.
-Hagyjam abba?-kérdeztem a barnát,mire megszeppenten bólintott egyet.
-Figyeled Lou a csajod egy beszari,ja várj azt hittem én vagyok a csajod,már pedig én nem vagyok beszari,de akkor ő ki?-mutattam a barna csajra,aki már el is kezdett sírni...milyen gyenge....pont te mondod,aki végig bőgte a fél napot-nevetett ki belsőm,akit rögtön le is csaptam egy fa kalapáccsal.
-Ne beszélj így vele.-pattant fel Lou és karon ragadott,ami be vallom kibaszottul fájt,tuti ott marad a nyoma,de most nem ezzel foglalkozok.
-Ne érj hozzám,te rohadék!-vágtam pofon szabad kezemmel.Annyira erőset ütöttem,hogy feje oldalra fordult és arcán egy gyönyörű szép piros folt éktelenkedett,amit az imént okoztam neki...hoppá.
Dühösen nézett rám,majd keze lendült egyet és vissza adta előbbi húzásom,de az övé jóval erősebbre sikeredett.Nem,hogy a fejem elfordult,de még a lábaim is fel mondták a szolgálatot és mivel elengedett a földre zuhantam.Eddig bent tartott könnyeim most utat törtek maguknak gyengeségem miatt,így teljesen meg aláztatva néztem fel rá.Láttam rajta,hogy megbánta,amit az előbb csinált és kicsit begörnyedt,hogy fel segítsen a földről,de mit sem törődve "segítő" kezeivel,fel álltam magamtól és az ajtó felé sétáltam,de mielőtt bezárult volna mögöttem vissza szóltam..
zene:(Ajánlott zene:Britney Spears:Everytime)
-Azt hittem nőt soha nem ütnél meg.-mondtam könnyeim törölgetve,de mivel megint fel vette dühös pozícióját frappáns választ adott.
-Nőt soha,sőt még gyereket sem,de te nem vagy egyik sem.Azt hiszem ebben a pillanatban leginkább egy cafkára hasonlítasz.-nevetett fel keserűen,majd meg sem várva válaszom bezárta előttem az ajtót.
Cafka......ez az egy szó jellemezne engem?Léptem ki a házból gondolataimba merülve.
Azt nem tudom,hogy most hova megyek,vagy mit fogok csinálni,azt sem tudom,hogy pontosan mi zajlik le bennem.Fáj,hogy ezt gondolja rólam,annak ellenére,hogy szeretem,azt hittem ő is szeret,bár ne hinnék semmiben,hisz nem egy mesében élünk.Itt nincs szőke herceg,nem jön el érted a daliás lovag,hogy megmentsen,itt nem éled túl a holnapot,ha nem harcolsz.
Nem tudom,hogy miért történik meg mind ez velem,miért csak engem bánt az isten,hogy ezt a sok gondot a nyakamba zúdította?miért hagyta,hogy bele szeressek abba a fiúba,aki nem hozzám való?
Ez egy eléggé mozgalmas nap volt.......azt hittem,minden rendben lesz,de aztán meg hallottam,egy beszélgetést,de mind ezek után,miért tudok még meg lepődni?
Az unoka testvérem,igazából nem is az,csak átvert,mint a pasim,aki megint nem tartozik hozzám,mivel ezzel szakítottam vele.Megcsalt,tudom,hogy hihetetlen,de így igaz.Éppen ezért.....nem tudom,hogy miért születtem,mit akart a sors amikor a világra hozott?Ha fájdalmat akart okozni még egy teremtménynek akkor sikerült neki.De kár,hogy pont én vagyok az aki a legrövidebbet húzta.
Ha már a születésen gondolkozok...mi lenne,ha meg halnék?Vajon sokan sírnának a temetésemen,sokan gyászolnák azt a lányt,aki fel adta a világ leg nagyobb harcát?magát az életet........Az öcsém,vagy húgom...tudná,hogy létezett a családban egy olyan lány,aki eldobott mindent magától,jót és rosszat egy aránt....de lenne értelme meghalni?Egyáltalán van értelme élni?
Mert,ha az élet ilyen fordulatokra képes,akkor én inkább el kerülném.
A könnyeim melyek most végig folynak arcomon nem érdekelnek,elég meg aláztatásban volt ma részem.
Fájdalom mely most körül öleli lelkem,szét szabdalja szívem és testem életben tartja,hiszen ha nem fájna nem is élnék.
Felfogtam,hogy jobban oda kellene figyelnem mielőtt átmegyek az úton,megtanultam számolni,írni s olvasni is,tudok rajzolni és még sok más dolgot..........de a szerelemhez nem értek.
Ha az élet citromot add,csinálj limonádét-mondják az emberek.......de ha nincs vizem és cukrom?Akkor megint csak a savanyú citrom van teljesen egyedül......mint én,már nem tudom kiben bízhatok.
Harry,akit teljes szívemből szerettem,átvert,össze törte lelkem mely már megrepedt egyszer...de most.Fáj,hogy így bánt velem,hogy hazudott,hogy nem mondta el csak most és hogy az anyám félig segitette őt a titok meg tartásában.
Louis aki össze törte szívem s ön becsülésem,egy cafkát faragott belőlem m vettem és aztán meg ütött.....ez az amit soha nem gondoltam volna róla.Azt mondta szeret,mégis elhagyott,össze feküdt valakivel,akit nálam sokkal többre tart,akit mindentől megvéd nem úgy,mint engem.Őt jobban szereti,és már ott vannak egymásnak,mivel engem odébb lökött az útból.
És az anyám,aki követelőzik és nem tartja semmire a barátságot,a szerelmet.....és igaza is van.
Legjobb barátom Harry teljesen átvert és szerelmem Louis megcsalt.........igaza volt anyának.
Nem szerettem volna,hogy ez legyen,én a fiúkkal akartam maradni,szeretem őket,mind ezek ellenére is,már késő teljesen meg utálni őket.......de így.
Nem akarok egyik szemébe sem nézni......szóval nem igazán van választásom.
Új ház,új környezet,új élet.....vigyázat mostantól minden megváltozik.
Hali.Iratkozz fel,pipálj,írj a rész alá vagy chat-be,szavazz,hagyj magad után nyomot :)
2014. augusztus 18., hétfő
Chat...
Sziasztok.....csináltam chat-et,nyugodtan írjatok akár mit :D
De komolyan írjatok,mert direkt miattatok csináltam..........Nem sokára jön a rész,sziasztok
***Timi***
De komolyan írjatok,mert direkt miattatok csináltam..........Nem sokára jön a rész,sziasztok
***Timi***
2014. augusztus 15., péntek
Hali
Sziasztok,az lenne a kérdésem,hogy fent van egy sáv,amiben ott van két külön oldal féle....bocsi nem tudom máshogy elmagyarázni.....na az egyik az Idézetek/Versek a másik pedig a Dalszövegek.....a kérdés pedig az lenne,hogy tudtok-e vele akár mit is kezdeni,csak mert ha nem érdekli senkit egyik sem,akkor kiszedem....kérlek most tényleg írjatok kommentet,hogy tudjam mit kell velük tennem...köszönöm,azoknak akik vették a fáradtságot és elolvasták,majd azoknak is akik még kommentelnek is...szaisztok,várom a válaszokat...
***Timi***
***Timi***
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)